Marc Camoletti francia drámaíró, Leszállás Párizsban című műve – ha lehet így fogalmazni – csúcsra járt a világ színpadain. A történetből, Tony Curtis főszereplésével 1965-ben sikerfilm lett. Ezt a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült művet, Katkó Ferenc rendezésében, Egyed Zoltán díszleteivel, április 6-án mutatták be a békéscsabai teátrum Sík Ferenc Kamaraszínpadán. Zsidov Magdolna kritikája
Lakatos Károly maszkmesterrel és Lakatos Károlyné, Horváth Veronika színházi fodrásszal folytatódik a Terefere a Művész Kávéházban sorozat. A Magyar Teátrum Díjas házaspárral a Kállai-díjas Kadelka László beszélget április 13-án, pénteken 17 órától. Óriási szakmai tudás, tapasztalat és alázat jellemzi a Lakatos házaspár munkáját, amibe beleadják szívüket, lelküket. Nemcsak értéket teremtenek estéről estére, hanem emberségről, türelemről, diszkrécióról is tanúbizonyságot tesznek. A Magyar Teátrum-díjas mesterek elhivatottságát, hűségét és életművét a Békéscsabai Jókai Színház 2016 november 12-én az örökös tag címmel jutalmazta.
Marc Camoletti francia drámaíró Leszállás Párizsban című műve a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült, mint a világon a legtöbbet játszott francia dráma. A történetből Tony Curtis főszereplésével sikeres film készült, a színdarab eredeti londoni rendezése hét évig ment több mint 2000 előadással. Békéscsabán Katkó Ferenc vitte színre a darabot, Hamvai Kornél átdolgozott, modernizált szövegével. A bemutató április 6-án volt a Sík Ferenc Kamaraszínházban.
Az első áprilisi Tereferén a több mint 45 éve a Békéscsabai Jókai Színház csapatát erősítő Bojczán Istvánnal, Magyar Bronz Érdemkereszt és Magyar Teátrum díjas színpadi műszaki csoportvezetővel beszélgetett a Művész Kávéházban, a Kállai-díjas Kadelka László.
Színre kerül a Leszállás Párizsban és A beszélő köntös is! Április 6-án Camoletti: Leszállás Párizsban című vígjátékával várják a nézőket a Sík Ferenc Kamaraszínházban, Katkó Ferenc rendezésében. Április 9-én Mikszáth Kálmán történelmi meséjét, A beszélő köntöst Zalán Tibor „átvezetésében” Halasi Imre állítja színpadra.
A Békéscsabai Jókai Színház és a Bárka folyóirat éppen egy évvel ezelőtt, 2017. április 4-én drámapályázatot hirdetett a rendszerváltoztatáshoz kapcsolódóan. Közelmúltunk e meghatározó politikai, gazdasági és társadalomtörténeti eseménysorozatával, folyamatával való színpadi szembenézés bármilyen formáját lehetségesnek és jogosultnak tartottuk, így műfaji megkötésünk a pályázattal kapcsolatban nem volt.
Igazi világsiker premierjét láthatja a Békéscsabai Jókai Színház közönsége április 6-án. A francia Marc Camoletti Leszállás Párizsban című vígjátékát Hamvai Kornél fordította. A mű a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült, mint a világszerte legtöbbet játszott francia darab.
Kamaszos izgalommal vártam a ’60-as éveket megelevenítő történetet, de gondolom, rajtam kívül valamennyi, akkor volt fiatal is. Valamikor, hajdanán a könyvespolcom „lakója” volt Szabó Magda tini regénye, a Születésnap, de valakinek kölcsönbe adtam, aztán soha nem kaptam vissza. Nem baj, a könyv eltulajdonítása számomra erény, és nem bűn. De hogy képzavart ne okozzak, ezért a kis kitérő után rátérek a lényegre, az ősbemutatóra, vagyis a regény Belinszki Zoltán által színpadra alkalmazott remek átiratára. Zsidov Magdolna kritikája
Bojczán István a Jókai Színház színpadi műszaki csoportvezetője lesz a Terefere a Művész Kávéházban beszélgetős sorozat következő vendége április 6-án, pénteken 17 órától. Sokan nem is tudják pontosan, miben áll a munkaköre, mert ő maga intézmény az intézményben. Ha a színházban hirtelen bármire szükség van, azt mondják, „menjetek Bojczihoz!” Hivatalosan 1973. októbere óta, tehát negyvenöt éve dolgozik a teátrumban, de előtte már egy évig itt volt kisegítőként. A színházművészet iránti odaadását, példaértékű munkavégzését 2015-ben Magyar Bronz Érdemkereszttel, 2016-ban Magyar Teátrum Díjjal ismerték el. Arról, hogyan jutott eszébe annak idején egy tizennyolc éves dombiratosi fiúnak, hogy a színházba menjen dolgozni és még sok minden másról a Kállai-díjas Kadelka László beszélget Bojczán Istvánnal.
Fotó: Józsa Mihály Sík Sándor: A keresztút XIV. Stáció (részlet) Valahol A kristálytenger fölött, A Szék előtt Feszült inakkal áll az Angyal. Szemei mint a villám, ruhája mint a hó, Áll, vár és alig-alig győzi kivárni A Harmadnap hajnallatát, (Nem is harmadik igazán, – Isten türelme is feszült a pattanásig: Csak egy éj, egy nap, egy hajnali perc) És lendül a szárny, És lebben a kő, És elhangzik a mindenségben: „Békesség nektek, én vagyok!”
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Adventi gyertyagyújtás - December 8. (Jókai Színház)
4 0
Adventi gyertyagyújtás - December 1. (Jókai Színház)
7 0
Pekár Gyula: Kastély kölcsönbe - Jókai Színház
8 0
Zalán Tibor: Idegenek és ismerősök - Jókai Színház
1 0
