Arany János születésének 200. évfordulójára Nagykőrös városa az ünnepelt – a városban írt műveiből válogatva – Nagyzenekari mű és hangoskönyv formájában tiszteleg egykori tanára előtt, melyen Tege Antal, a Békéscsabai Jókai Színház színművésze is hallható.
A Siketek Világszövetsége (WFD) határozata alapján 1958 óta e jeles nap a siketek közösségeire és különleges kommunikációs eszközükre – amely sok esetben anyanyelvük is – a jelnyelvre irányítja a figyelmet. Színházunknak kiemelten fontos, hogy a hallássérült nézőink is teljes értékű színházi élményhez jussanak, ezért egy-egy színházi előadásunk kapcsán jelnyelvi tolmács közreműködésével segítjük a produkció megértését siket és nagyothalló nézőink számára. Legközelebb október 6-án lesz kommunikációsan akadálymentesített előadás, A Törvénytelen randevút Vörös Zsolt jeleli hallássérült barátainknak.
Az angol szerzőpáros, Anthony Marriott és Alistair Foot leghíresebb darabját, a Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk! című két részes komédiáját bérleten kívül, ráadásként kínáljuk közönségünknek. A darab tavalyi nagy sikerre való tekintettel ebben az évadban is repertoáron marad, november 3-án 19 órától, valamint november 4-én 15 és 19 órától tekinthetik meg nézőink. A fergeteges vígjáték a hetvenes évek egyik legnagyobb londoni sikere volt, még a Guinness-féle Rekordok könyvébe is bekerült. Angol filmváltozata a hazai mozikban is óriási tömegeket vonzott. Mi történik akkor, ha egy pedánsan puritán életet élő, fiatal és szépreményű angol banktisztviselő szolgálati lakását egy szerencsétlen, ám nehezen tisztázható félreértés folytán, egy napon egyszer csak százszámra ellepik a pornóújságok, szexvideók, és egyéb hasonszőrű kiadványok, s ráadásul még gyakori vendég a házban a feddhetetlen erkölcsre kényes főnök, és az éppen efféle illegális különlegességek után nyomozó rendőrfelügyelő is? A teljes káosz létrejöttét az anyós, revizorok és örömlányok felbukkanása segíti elő, s hőseink egyre képtelenebb helyzetekbe keverednek, míg végül, ahogy az már lenni szokott, minden szépen megoldódik. Impozáns a díszlet, a jelmezek, híven tükrözik a néző fejében meglévő általános képet a korszakról. A darab legfontosabb eseményei az ajtóknak vannak alárendelve. Érdemes odafigyelni a csapkodásukra, hogy mikor nyílik, mikor csukódik, ki jön be rajta, ki megy ki, és vajon mit csinálhat odabent.
Az idei évadban is folytatódik a nagysikerű Ádámok és Évák Ünnepe elnevezésű program, amelynek keretében diákcsoportok – pedagógusok és a színház művészeinek segítségével – hoznak létre egy-egy színházi produkciót. Az Ádámok és Évák Ünnepe idei témája A világ meséi – és különlegessége, hogy ebben az évadban az általános iskolák felső tagozatosait is bevonjuk a programba. A Békéscsabai Jókai Színháznak fontos az ifjúság, kiemelt cél, hogy számukra „trendi legyen a színházba járás”. Ehhez az kell, hogy a diákok megismerjék és megszeressék Thália templomát, mégpedig úgy, hogy alkotóként vesznek részt benne, maguk hoznak létre előadásokat, felmennek a színpadra és játszanak. – mondta el a csütörtöki nyitómegbeszélésen Tege Antal színész, rendező, a program vezetője.Tíz középiskola mellett hat általános iskola is jelentkezett az Ádámok és Évák Ünnepére, Békéscsaba mellett Szarvasról, Mezőberényből és Békésről is neveztek diákcsapatok. A program lényege, hogy a város és a megye középiskoláiból és általános iskoláiból jelentkező csapatok megtanulják, bepróbálják, majd előadják a választott mesét. A Jókai Színház minden csapat, illetve annak vezető pedagógusa mellé biztosít egy-egy segítő színészt, rendezőt, de a program vezetője is rendszeres kapcsolatot tart fenn a csapatokkal. A jeleneteknek április elejére kell elkészülniük, a bemutatóra, a tulajdonképpeni Ádámok és Évák Ünnepére április közepén kerül sor. Az előadást, a jeleneteket, tekintélyes szakmai zsűri értékeli, és bár díjakra is számíthatnak a legjobbak, mégsem versenyt akarunk rendezni, hanem egy örömteli diákfesztivált. A cél az a folyamat, amelyben a diákok, olvasás, szövegértés, szövegmondás, cselekvés, együttdolgozás és együttjátszás segítségével jutnak közelebb a mű, a világ, egymás, és önmaguk megismeréséhez. -szkv- Fotó: A-Team
… mindössze néhány mondatot szeretnék leírni az Ősvigasztalás ősbemutatójának apropóján. A legnagyobb elismerés és köszönet illeti Béres László rendezőt, hogy kereken fél évszázaddal megírása után színpadra állította ezt a rendkívül súlyos tartalommal, moralitással és népi vallási misztériummal át meg átszőtt darabot.
Tamási Áron (született: Tamás János, Farkaslaka, 1897. szeptember 20. – Budapest, 1966. május 26.)] Kossuth-díjas, Baumgarten-díjas, Corvin-koszorús, Magyar Örökség díj (1997) /posztumusz/. Özvegye halála előtt létrehozta a Tamási Áron Alapítványt, amelynek feladatává tette az író szellemi hagyatékának gondozását, annak anyagi vonatkozásaival együtt.
Megfeszített tempó, műfajkavalkád, a legváltozatosabb színházi élmények… A 2016/2017-es évad a Békéscsabai Jókai Színházban, talán a bemutatók nagy száma miatt, sokkal hosszabbnak tűnt a valóságos tíz hónapnál – szinte hihetetlen is, hogy egy társulat ennyi és ennyiféle produkciót érvényesen létre tud hozni ilyen szűk időkeretben.
Érdekes és változatos évadra számíthat a Békéscsabai Jókai Színház tagsága és persze mindazok a színházszerető nézők, akik bérletet váltanak a teátrumba.
A Jókai Színház Művész Kávéházában Pezsgő estek Szily Nórával címmel indul kilenc részből álló előadássorozata. Néhány fontos tény: Szily Nóra újságíró, pszichológus és executive coach, 25 éve jelent meg először a televízió képernyőjén. Több ezer órányi televíziós és rádiós szereplés, sok száz mélyinterjú kötődik a nevéhez, az Ők a nők című interjúkötet szerzője, 2014-ben tolerancia díjat kapott. Pár éve kilépett a stúdiók világából és továbbképezve magát ma már kommunikáció- és személyiségfejlesztéssel is foglalkozik. Előadásokat, szemináriumokat tart, melyekbe a tanult módszereken kívül szakmai tapasztalatait és élete eszenciáit is belerakja. Néhány fontos elv: az ítéletmentes kíváncsiság, a megértés és a támogatás vágya vezérli. Értő figyelemmel elmélyülni helyzetekben, dilemmában, életekben, sorsokban. Néhány fontos tény: pár éve kilépett a stúdiók világából és továbbképezve magát ma már kommunikáció- és személyiségfejlesztéssel is foglalkozik. Előadásokat, szemináriumokat tart, melyekbe a tanult módszereken kívül szakmai tapasztalatait és élete eszenciáit is belerakja. Kilenc téma – kilenc hónap – kilencszer három óra, kizárólag a klub tagjainak. Október: Sikerek és kudarcok hullámzása és megélése – Az életünk nem diadalmenet, az idő múlik, de nem mindegy, hogyan telik. November: Burnout – amikor már semminek nincs értelme – Csak az tud kiégni, aki valaha lángolt. Vajon törvényszerű-e a bornout? December: Szabad-e önzőnek lennem? – Kötéltánc a megfelelési kényszerek között. A további program, az egyéb részletek, a klubtagság feltételei és a jelentkezési lap elérhető az alábbi linken: szilynora.brandatti.hu Csak nőknek! Vár egy klub, amire egész életedben emlékezni fogsz!
Tamási Áron 1897. szeptember 20-án született Farkaslakán. A Kossuth-díjas író születésének 120. évfordulóján az aznapi Ősvigasztalás című előadással tisztelgünk Tamás Áron emléke előtt. Tamási Áron (1897–1966) Tamási Dénes és Fancsali Márta gyermekeként látta meg a napvilágot. Tizenhárom esztendős korában a bal tenyere súlyosan megsebesült, és mint mezei munkára alkalmatlan gyerek kezdhette meg iskoláit Székelyudvarhelyen, majd világháborús katonáskodása után Kolozsváron. Rövid amerikai tartózkodása (1923–25) alatt – a távolban és idegenben – talált rá költői-írói világára, mely egész életművét átszövi. „Megmozdult benne a székely lélek egész folklorisztikus mélysége, a magával hozott és gyermekkorában befogadott hagyomány, a székely humor, kedély, észjárás, a szavak fűzésének s a mondatok építésének esztétikai kedve, legfőképpen pedig népének emberi tartása” – jellemzi Tamási munkásságát Féja Géza, a barát és az első monográfia írója. A Bajszerző nagyvilág (1926) című társadalomrajz, a Szűzmáriás királyfi (1928) és a Czímeresek (1931) című regényeivel egy időben írta első, klasszikus novelláit. Életművének egyik csúcspontjára 1933–34-ben jutott, mikor megjelent Ábel-trilógiája, máig legnépszerűbb regénye. Drámaírói pályája is ez idő tájt bontakozott ki. Görög klasszikusoktól tanulva, a XX. század avantgárd áramlatait is átszűrve magán, 1932-ben írta „székely népi játékát”, az Énekes madár című színművet. A föld és az ég, az ember és a természet misztikus egységéről tervezett regénytrilógiából a Jégtörő Mátyás (1935) és a Ragyog egy csillag (1939) jelent meg. Tamási ekkor már nemcsak az erdélyi, hanem az egyetemes magyar irodalom elismert alkotója. 1939-ben adta ki Szülőföldem című művét, mely az Amerikából a falujába hazautazó író vallomása. A művet a háború után elhallgatták, második, hasonmás kiadása csak 1986-ban Bázelben jelenhetett meg. A háború utáni kultúrpolitika igyekezett elfeledtetni Tamási Áron publicisztikai munkásságát és közéleti tevékenységét is. A II. világháború Budapestre sodorta. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1934-től), 1945–47 között az Országgyűlés tiszteletbeli képviselője, 1948-ban kiszorult az irodalmi életből. Teljesen háttérbe állították, az enyhülés kezdetét a Nagy Imre-kormánytól kapott Kossuth-díj (1954) jelzi. Tizenegy év távollét után először 1956 augusztusában látogathatott haza szülőföldjére. A forradalom első napjaiban nyilatkozata hangzott el a rádióban, december 28-án pedig az írószövetség taggyűlésén a magyar írók elvi nyilatkozataként felolvasta Gond és hitvallás című írását. 1957–58-ban többször tanúnak idézték, vallatták. 1966. május 26-án hunyt el Budapesten, kívánságára Farkaslakán, a templom mögötti két cserefa között helyezték örök nyugalomra. Budapesten az Alkotás utcában elhelyezett emléktáblán arra a magyar íróra emlékszik felirat, „akit Erdély adott a magyar irodalomnak”. Van nekem egy falum. Némelykor, ha lelkemmel burkolom magam körül, úgy tetszik, mintha én építettem volna őt, mikor még Isten szándékában laktam. Máskor meg szülőmnek érzem, aki egy csillagos estén, szomorú-mókás mese után fogant engem” – írta Tamási Áron. Forrás: Jókai Színház, kronika.ro Fotó: MTI
A herszoni „Mikola Kulish” Zenés-Drámai, Akadémiai Színház vendégjátékát láthattak az érdeklődők magyar felirattal, hétfőn este a Sík Ferenc Kamaraszínházban. Az előadás előtt Alexandr Knyiga, a khersoni színház főigazgatója átadta Merő Béla rendezőnek, az idei "Melpomena Tavrii" Nemzetkőzi Színházi Fesztiválon, színházunk Moliére: Fösvény című előadásával elnyert "A világirodalom klasszikusának kíváló színreállításáért" díjat. A Vigyázat – nők! című komédiát Andrej Kurejcsik, mai fehérorosz szerző írta, a francia, "jól megcsinált darabok" stílusában. A Párizsban játszódó, pikáns történet hatalmas sikert aratott a nézők körében, vastaps és bravózás volt az ukrán vendégszínészek jutalma. A vérbő francia komédia után az est további része a Művész Kávéházban folytatódott, ahol egy fogadás keretében láttuk vendégül messziről érkezett vendégeinket. Alexandr Knyiga, a herszoni „Mikola Kulish” Zenés-Drámai, Akadémiai Színház főigazgatója gyakori vendég színházunkban, legutóbb tél végén járt nálunk, egy szakmai megbeszélésen, Staniszlav Mojszejevvel, a kijevi „Ivan Franko” Ukrán Nemzeti Színház művészeti vezetőjével együtt. Egyébként is hosszú évekre visszanyúló szakmai és baráti kapcsolatot ápol teátrumunk az ukrán színházi szakemberrel, aki nem mellesleg a „Melpomena Tavrii” Nemzetközi Színházi Fesztivál igazgatója, és többször hívta már meg egy-egy darabunkat a Dnyeper-parti városba. Színházi vezetőink megállapodtak abban, hogy a találkozások sorozata folytatódik: az évad végén ismét fellépünk a nemzetközi fesztiválon, a herszoniak pedig jövőre ismét Békéscsabára látogatnak egy előadással.
Az új évadban is folytatódik a nagysikerű Mindentudás Színházi Egyeteme című sorozat, Kovács Edit színész-esztéta szervezésében és vezetésével. Hosszú évak óta minden hónap első hétfőjén neves előadók fejtik ki gondolataikat a művészet szerepéről és jelentőségéről. Az évad első előadására október 2-án, hétfőn 18 órakor kerül sor a Sík Ferenc Kamaraszínházban. A Kossuth-díjas Novák Ferenc koreográfus, néprajzkutató az esten arra ad választ, hogy milyen táncot jártak a honfoglaló magyarok és milyen hatásokra, hogyan alakultak ki azok a táncformák, amelyeket ma is ismerünk. A mintegy ezer évet felölelő tánctörténetben a Balassi Táncegyüttes tagjai is közreműködnek.
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Adventi gyertyagyújtás - December 8. (Jókai Színház)
4 0
Adventi gyertyagyújtás - December 1. (Jókai Színház)
7 0
Pekár Gyula: Kastély kölcsönbe - Jókai Színház
8 0
Zalán Tibor: Idegenek és ismerősök - Jókai Színház
1 0
