Washingtonban A dzsungel könyve
Nincs megállás az amerikai turnén! Bérelt autóval indult tovább a társulat Washington felé, hogy április 23-án a Katolikus Egyetemi Színházban is bemutassa A dzsungel könyvét.
Nincs megállás az amerikai turnén! Bérelt autóval indult tovább a társulat Washington felé, hogy április 23-án a Katolikus Egyetemi Színházban is bemutassa A dzsungel könyvét.
A Békéscsabai Jókai Színház úgy emlékezik meg Arany János születésének 200. évfordulójáról, hogy műsorra tűzte a költő Bolond Istók című elbeszélő költeményét. Megnéztük a Jászai Mari-díjas Árkosi Árpád által rendezett darab szerdai bemutatóját.
A Boonton-i siker után máris tovább utazott a társulat, április 22-én a Massachusetts állambeli Arlington városában a Regent Theatre-ben volt látható A dzsungel könyve.
Czitor Attila színművész lesz a Terefere a Művész Kávéházban című programsorozat következő vendége április 28-án, pénteken 17 órától. A fiatal színművész a Színitanház elvégzése után a Békéscsabai Jókai Színházban folytatta pályafutását. Legutóbb a Csak semmi szexet, kérem, angolok vagyunk című angol komédiában nyújtott kiemelkedő alakítást. Nemcsak a színpadon, hanem a kulisszák mögött is sokat tesz egy-egy darabért, több esetben feltűnt már rendezőasszisztensként, sőt, már rendezőként is. „Azért szeretem a rendezést, mert sokat tanul belőle az ember: megismeri a színészt, fejlődik a kommunikáció, le kell fordítani a rendezőt színészi nyelvre és fordítva, emellett rengeteg empátiát igényel ez a fajta munka. Összességében pedig jobban átláthatom egy darab születését.” – mondta el korábban. Czitor Attilával a Kállai-díjas Kadelka László tereferél április 28-án, pénteken, 17 órától a Művész Kávéházban!
A hosszú utazás után megérkezett a Jókai Színház különítménye Amerikába. Azonnal munkához is láttak, lázas készülődés, próbálás vette kezdetét. Tegnap este pedig New Jersey Boonton városában le is játszották az első A dzsungel könyve előadást, egy olyan épületben, ami az USA egyik legrégebbi színházának számít, több mint 100 éves.
Emlékév, ünnepség, virágok. Koszorúk… Arany Jánost csak azért nem nevezték koszorús költőnek, mert hatalmas riadalommal fogadott minden nyilvános elismerést, zajos felhajtást. A csendet szerette, a maga szűk kis körét, a szülőfaluját, az övéit. Petőfit. És a szabadságot. Költőfejedelemmé vált annak ellenére, hogy minden porcikája tiltakozott a nyilvánosság, a megmutatkozás, a közfigyelem ellen. Megkapta a létező legmagasabb hivatalos elismerést, a Szent István-rendet, nevét mindenki ismerte, testét az akadémia épületében ravatalozták fel és gyászlobogót tűztek a főváros házaira a temetése napján. Tömeg kísérte a temetőbe… Arany György és Megyeri Sára fia a legmélyebb szegénységből emelkedett ilyen magasságba, tehetségén kívül szorgalmával lett a magyar kultúra egyik óriása. A róla készült fotókon egy bajuszos, joviális férfiút látunk, gazdálkodónak nézné az ember, nem irodalmi géniusznak. Nem is csoda, hiszen életének több mint felét szeretett szülőfalujában, Nagyszalontán töltötte, és még az Akadémia titkáraként is azt tervezte, hogy visszaköltözik oda, öreg napjaiban csendben gazdálkodik majd az Alföld szélén. Születésekor édesapja ötvenöt, édesanyja negyvenöt éves volt. Szülei a legnagyobb gonddal nevelgették a kisfiút, aki beteges volt ugyan, de olyan okos és komoly, hogy apja és anyja úgy döntött, hogy ”e fiúból pap lesz, akárki meglássa…” Már gyerekként segédtanító lett, hogy pénzt keressen, és egész életében megmaradt beosztó, puritán életvitelű embernek, még akkor is, amikor már bőséges jövedelemre tett szert. Huszonhárom évesen vette feleségül Ercsey Juliannát, akivel élete végéig harmóniában élt. Biztosan ő volt az első olvasója a Toldinak is, amellyel Arany berobbant a magyar irodalomba, nem túlzás azt állítani, hogy a halhatatlanságba. A szabadságharc bukását követő megtorlás éveiben írta a Bolond Istókot, álcázott önéletrajzát, amely csupa „öngúny, éleslátás, égig kiáltó kétségbeesés”. 1882-ben Petőfi Duna-parti szobrának avatására készülődött. Ő, aki nem szerette a nyilvános eseményeket, ezen az ünnepségen feltétlenül ott akart lenni. Ám pár nappal korábban megfázott, többé nem gyógyult meg, október 22-én meghalt. Forrás. Nl. 12. sz.
Tájékoztatjuk kedves közönségünket, hogy az április 24-re meghirdetett Kortárs magyar írók sorozat Vámos Miklóssal, technikai okok miatt elmarad.
Arany János Bolond Istók című elbeszélő költeményének színpadra állításával emlékezik meg a költő születésének 200. évfordulójáról a Békéscsabai Jókai Színház. A darabot a Jászai-díjas Árkosi Árpád rendezésében mutattuk be április 19-én. A darab egy mesevilágban kezdődik, amelyet óriás, kétméteres bábok jelenítenek meg, a mű végére pedig eljutunk a való életbe; a címszerepet Ragány Misa alakítja, a mesélő Katkó Ferenc. Könczei Árpád zeneszerző, koreográfus írta a darab zenéjét, a bábokat Lenkefi Zoltán, a Békéscsabai Napsugár Bábszínház vezetője készítette. Színházunk minden évben kiválaszt egy, az iskolai tananyaghoz szorosan kapcsolódó alkotást, melyet kifejezetten ennek a korosztálynak ajánlunk, s melyben a Színitanház hallgatói is megmutathatják színpadi rátermettségüket. A színihallgatók maradéktalanul teljesítik is vállalásukat: valamennyien pontosak, precízek, fegyelmezetten, az átérzett tét súlyával „játszanak”. Szőts Orsi mv. Klárcsija üde szinfoltja az előadásnak Arany János hajdani debreceni kollégiumi élményeit, színházi, majd vándorszínészi kalandjait írta meg a Bolond Istókban. A két énekből álló, valószínűleg befejezetlen elbeszélő költemény első részében, amelyet 1850-ben hagyott félbe a költő, Bolond Istók még csak csecsemő. A második részben, amelyet 1873-ban írt, már a debreceni kollégiumban élő, a világ nagy dolgai iránt érdeklődő, de csöppet sem eminens tanulóként, szerep nélküli segédszínészként és egy vándortársulat tagjaként ábrázolja hősét Arany.
Ezt a kérdést teszi fel nekem a színház sajtóreferense. Én további kérdéseket is feltennék a helyében, jelesen, egy befejezetlen művet lehet-e, illik-e színpadra alkalmazni. Avagy, egy elbeszélő költeménynek van-e helye a színpadon? Nos, a legegyszerűbb kérdés megválaszolását választottam, ami azért annyira mégsem egyszerű. Az első ének (lehető legrövidebb) tartalma Megszületik egy csőszkunyhóban egy csecsemő. Vak nagyanyja ebbe belehal – (leány)anyja létezéséről pedig innentől kezdve egyszerűen elfelejtkezik Arany. (Na, ugye, hogy mégsem lesz olyan egyszerű!) A gyereket keresztelni a paphoz elvivő öregasszony elfelejti megkérdezni a csőszt, milyen nemű az újszülött, így anyja után a Kató nevet kapja. Ugyanez öregasszony, hazafelé tartva a Kató-fiúval, egyszerűen – némi részegség okán – elhagyja a rá bízott csöppséget, akit cigányok találnak meg. Ők nem sokat teketóriáznak vele, lovakra cserélik egy magtalan gazdával. Itt már megkapja a nevét – Bolond Istók. A második ének (lehető legrövidebb) tartalma Bolond Istók „bekukkant” Debrecenbe, immár legényként, és tanulmányokba fog a híres debreceni kollégiumban. (Cigányok, magtalan gazda elfelejtve.) Jó feje van, de annál kevesebb szorgalma. A világegyetem nagy összefüggései érdeklik, az apró-cseprő dolgok kevésbé. Majdnem sehogy. Annál inkább a költészet, de az ritkán határos tudomány a tudománnyal. Ha a könyvek között nincs maradása, hol máshol köthet ki egy legény ezidőtájt, mint a színészek között. Sorsa a színészetet rövid időre ugyancsak kipróbáló Arany vagy Petőfi sorsa: jelentéktelen egysorok elmondása a deszkákon. Előbb a város színháza megy tönkre, utána a vándortársulat, ahová belépve még mindig nem mond le az álmairól, csak épp az álla kopik föl. Csoda-e, hogy innen is idébb – visszább – áll, és csecsemőkora falujában köt ki, ahol amolyan értelmiségi mindenesként (tanár, pap, stb.) alkalmazzák. De már érik benne az elhatározás: meg fogja teremteni a maga költészetét. (S ha az önéletrajzi vonatkozásokon végigtekintünk, és Bolond Istók figurájában a fiatal Aranyt merjük meglátni, azt kell hogy mondjuk, ennek az elhatározásnak messzemenőkig eleget tett.) A cselekményszál vékonynak látszik. Akkor miért érdemes mégis színpadra alkalmazni a művet? Arany ragyogó nyelvének, humorának, iróniájának és öniróniájának élvezhetősége miatt. Az Arany-évben ez a befejezetlenségében is befejezett elbeszélő költemény színházunk ajándéka megbecsült nézőinknek… Zalán Tibor
Nagy Erika színművésszel folytatódik a nagysikerű Terefere a Művészkávéházban beszélgetős sorozat 2017. április 21-én pénteken, 17 órától. Nagy Erika a Nemzeti Színház Akadémiájának elvégzése után két évre a Jurta Színházhoz szerződött, majd szabadúszóként próbálta ki magát. 1991 óta erősíti a Jókai Színház társulatát, így több mint 25 éve folyamatosan látható a teátrum színpadán prózai és zenés szerepekben egyaránt. Idén láthattuk a Légy jó mindhalálig Móricz-klasszikusban, a Csak semmi szexet, kérem, angolok vagyunk című komédiában, de vár még rá egy különlegesen szép feladat az évad utolsó előadásában: Molnár Üvegcipőjében, a panzió tulajdonos Adélt kelti életre.
Az Egyesült Államokban turnézik a Békéscsabai Jókai Színház több művésze a helyi magyarokból álló Pilvax Players társulattal.
Költészet és bolondozás, filozófia és önirónia tölti meg a színpadot a Békéscsabai Jókai Színház legújabb darabjában, amivel Arany János születésének kétszázadik évfordulója előtt is tisztelegnek. A költő Bolond Istók című színpadi játékát Zalán Tibor dramaturg megfogalmazásában és Árkosi Árpád rendezésében láthatja a közönség.
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Boldog Karácsonyt! 🎄 (Jókai Színház)
127 megtekintés 2024. december 24.
6 1
Adventi gyertyagyújtás - December 22. (Jókai Színház)
55 megtekintés 2024. december 22.
2 0
Adventi gyertyagyújtás - December 15. (Jókai Színház)
48 megtekintés 2024. december 22.
4 0
Adventi gyertyagyújtás - December 8. (Jókai Színház)
81 megtekintés 2024. december 8.
4 0
Adventi gyertyagyújtás - December 1. (Jókai Színház)
83 megtekintés 2024. december 1.
7 0
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival - Jókai Színház
281 megtekintés 2024. november 22.
3 1
Süti | Időtartam | Leírás |
---|---|---|
cookielawinfo-checkbox-analytics | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Analytics” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
cookielawinfo-checkbox-functional | 11 hónap | A cookie-t a GDPR cookie hozzájárulása állítja be, hogy rögzítse a felhasználó hozzájárulását a „Funkcionális” kategóriába tartozó cookie-khoz. |
cookielawinfo-checkbox-necessary | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie-k a „Szükséges” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgálnak. |
cookielawinfo-checkbox-others | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Egyéb” kategóriában lévő cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
cookielawinfo-checkbox-performance | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A süti a „Teljesítmény” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
viewed_cookie_policy | 11 hónap | A cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be, és annak tárolására szolgál, hogy a felhasználó hozzájárult-e a cookie-k használatához. Nem tárol semmilyen személyes adatot. |