Niedzielsky Katalin az Élt, halt a színházért – Gyulai találkozások Sík Ferenccel című könyvében a Nemzeti Színház főrendezőjével, a Gyulai Várszínház művészeti vezetőjével a nyolcvanas, kilencvenes években készített interjúkat, kritikákat adja közre. A válogatás a békéscsabai születésű Kossuth-díjas művész életébe, színházi ars poeticájába, közéleti szerepvállalásába, egy emlékezésre méltó korszak kulisszái mögé, értékeibe nyújt betekintést. A színházszerető közönségnek értékes, hasznos olvasmány a Jókai Színház szervezőirodájában megvásárolható.  

Idén is minden pénteken 17 órától egy-egy művésszel találkozhat, beszélgethet, fotózkodhat, tereferélhet bárki, aki betér a Jókai Színház Művész Kávéházába egy kávéra, teára, süteményre. Az újesztendőt első tereferéjét a Jászai-díjas Bartus Gyula kezdte meg, a programsorozat folytatásaként január 13-án, 17 órakor Mészáros Mihály színművésszel találkozhatnak az érdeklődők. A siklósi születésű színművész már középiskolás évei alatt (1969-72 között) a budapesti Pinceszínház tagja, amely amatőr színházi viszonylatban az ország egyik legjobbja volt. 1972-ben az Állami Déryné Színházban kezdte a pályáját, majd a Népszínházban játszott. 1983-tól a Jókai Színház, 1987–90-ben a Népszínház, 1990-től ismét a Jókai Színház tagja. Negyvenöt éves pályafutása során igen sokféle szerepben mutatkozhatott meg, és alkotott maradandót. Vígjátékban és drámában, modern és klasszikus darabokban egyaránt sikerrel szerepelt. Könnyed játékstílus, természetes humor és egyéni elegancia jellemzi. Nagy népszerűségnek örvendő, fanyar humorral megformált emlékezetes alakításaival, karakterszerepek legendás megformálásával örökre belopta magát a közönség szívébe. Jelenleg a Macskajáték című Örkény-klasszikusban láthatják a nézők Csermlényi Viktor szerepében.

Január 6-án, pénteken 17 órától Kadelka László beszélgetett Bartus Gyulával. A Jászai-díjas színművész rendkívül nyitott személyiség, vele bármikor bármiről el lehet beszélgetni. Akár a kudarcairól is szívesen beszél, nem rejt véka alatt semmit sem. Szívén viseli az egész világ sorsát, tudja, hogy a színész dolga az értékek közvetítése és ezt teszi Ő is, estéről-estére. Megtudhattuk, hogy Nyíregyházán került kapcsolatba a színházzal, ahol csetlő-botló díszítő és kellékes is volt, mielőtt csoportos szereplő lett. A Színművészetire harmadik nekifutásra vették fel, majd Pécsen kapott szerződést, ahonnan rövid veszprémi kitérő után Békéscsabára vezette az útja. Nagyon szereti a természetet járni, rendszeresen gombászik. Első horgász élménye kapcsán kezdett el színdarabokat és verseket írni.  Aki ott volt a Művész Kávéházban és Őt hallgathatta, komoly gondolatokkal távozott. Jövő héten pénteken is lesz Terefere, akkor Mészáros Mihály színművésszel beszélgethetnek. Jöjjenek el akkor is! Komlóssy Kata  

Komoróczky Gábor 1982-ben kezdte a pályafutását a Vígszínházban, mint világosító. 1987-ben már a Pesti Színház fővilágosítója és fénytervezője volt. A Színház- és Filmművészeti Főiskola színháztechnika szakát 1989-ben végezte el. A Békéscsabai Jókai Színházban 2014 óta dolgozott világítástervezőként. Többek között olyan előadások látványvilága fűződik a nevéhez, mint az Egerek és emberek, A szűz és a szörny, a Lila ákác vagy a Macskajáték. Kiemelt kreatív térlátással rendelkezett, elkötelezett volt a tökéletes színházi élmény létrehozása iránt. Speciálisan látta a fényt. „Ha becsukom a szememet, látom a fényeket” – mondta. Neves rendezőkkel dolgozott együtt, „a szakmában A-tól Zs-ig mindenkivel, aki számít” – így fogalmazott. Munkásságáért 2008-ban a Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszttel tüntették ki. 2017. január 5-én váratlanul elhunyt, 57 évet élt. A Békéscsabai Jókai Színház társulata mély fájdalommal, megrendülten búcsúzik. Nyugodjon békében!