BEOL | A Békéscsabai Jókai Színház törekszik arra, hogy mindenki számára teljes értékűvé tegye a színházi élményt, a hallás- és látássérültek számára is. Hogy ezt megismertessék az érdeklődőkkel, szerdán egy interaktív kulisszajárást tartottak. ► Tovább
BÁRKAONLINE | Kiváló előadással nyitotta meg a 2016/2017-es évadot a Békéscsabai Jókai Színház: Örkény István Macskajáték című tragikomédiáját láthattuk Juhász Róza rendezésében. A rendező engedte érvényesülni a darab dinamizmusát, Felkai Eszternek hálás, a többieknek többnyire karakterszerepet nyújtva, hűen megőrizve a mű örkényi szellemiségét. Az 1963-ban írt darab talán elbírta volna, hogy valamelyest modernebb köntösbe öltöztessék, ugyanakkor azonban elmondható, hogy a kotta becsületes éneklése legalább olyan vonzónak bizonyult, mint ha Juhász Róza kockázatos kísérletezésbe kezdett volna. Szil Ágnes kritikája ►Tovább
Színházunk október 12-én, szerdán délután hallássérülteknek, Vörös Zsolt színházi jelnyelvi tolmács, a látássérülteknek pedig képzett színházi narrátor, – jelesül Komáromi Anett, a Jókai Színház színművésze – segítette A fösvény című Moliére-klasszikus megértését. Az előadás előtt hallássérült, valamint látássérült közönségünk tagjai és kísérőik a narráció részeként közel negyven perces kulisszabejáráson vehettek részt Komáromi Anett színművész vezetésével. Az eseményt megtisztelte jelenlétével az Egyenlő Bánásmód Hatóság Békés megyei referense, dr. Csűri Gábor is, aki szívesen válaszolt a sajtó kérdéseire. A megyei referens elmondta, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság az emberi méltóság garanciális intézménye, az egyenlő bánásmód követelményének megvalósulását ellenőrző autonóm állami jogorvoslati fórum. Valódi pozitív hatások elérésére törekszik a diszkriminációs folyamatokban, azok felismerését, illetve megelőzését a jogalkalmazás mellett szakmai információkkal és kiadványokkal támogatja. Olyan panaszosok ügyében jár el, akiket diszkrimináció, azaz hátrányos megkülönböztetés ér. Az EBH támogatásával a kommunikációsan akadálymentesített és érzékenyítő előadáson megyei tisztségviselők is részt vehettek. A panaszkezelésen túlmenően a hatóság innovatív törekvése a prevenció. Az intézményi és a referensi kommunikáció célja egyaránt az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő szemléletmód erősítése, a diszkriminációmentesség és az akadálymentesség előnyeinek tudatosítása.
Terefere a Művész Kávéházban címmel új programsorozatot indított a Békéscsabai Jókai Színház. Minden pénteken 17 órától egy-egy művésszel találkozhat, beszélgethet, fotózkodhat, tereferélhet bárki, aki betér a Jókai Színház Művész Kávéházába egy kávéra, teára, süteményre. Az első alkalommal, a nagy sikerrel futó Macskajáték című előadás főszereplőivel Fodor Zsókával és a Jászai-díjas Felkai Eszterrel tölthettek el egy kötetlen, önfeledt órácskát az érdeklődők, majd Vadász Gábor, színházunk ifjú színművésze következett. A programsorozat folytatásaként október 14-én pénteken, 17 órától Kovács Edit színművész beszélgetőtársaként, Csiszár Imre Jászai-díjas, Érdemes és Kiváló Művész rendező várja a közönséget egy kis tereferére. Csiszár Imre korábban a Miskolci Nemzeti Színház művészeti vezetője, a Nemzeti Színház igazgatóhelyettese, majd igazgató főrendezője, a Gyulai Várszínház igazgatója, a Művész Színház, illetve a Thália Színház igazgatója is volt. Major Tamás osztályában végzett és a Mester egyik leghűségesebb tanítványa és követője. Ennek megfelelően ő is nagy Shakespeare és Brecht rajongó és szakértő. Gazdag rendezői életművében e két szerző művei kiemelt szerepet kaptak. A tavalyi évadban az ő rendezésében láthatták a Tévedések vígjátékát és a Jóccakát, anyát… teátrumunkban. Az országosan elismert rendező jelenleg Mrożek Tangó című drámáját rendezi a Jókai Színházban.
A fösvény ősbemutatóját 1668-ban tartották Franciaországban, Molière-rel a főszerepben, ám a siker elmaradt, mindössze hét-nyolc alkalommal volt látható az előadás. Mára azonban a komédia nagy sikerű klasszikussá vált, Magyarországon harminc fölötti a jegyzett bemutatók száma. A Jókai Színházban Merő Béla álmodta színpadra a darabot, Bartus Gyula színművésszel a főszerepben. A fösvény egyszereplős komédia, jutalomjáték a címszereplő számára, hamisítatlan parádéra, sziporkázásra ad lehetőséget. Bartus Gyula színművész is lubickol a szerepben, hitelesen kelti életre a saját koránál jóval öregebb, visszataszító vénembert. „Valahogy úgy hozta nekem eddig az élet, hogy nem játszottam még Molière-t. Pedig nagyszerű darabokat írt, és magát a commedia dell’arte műfaját is kedvelem, szeretem játszani. Sok nagyszerű bohóctréfát, és hihetetlen karaktereket, figurákat lehet megvalósítani általa a színpadon. Félreérthető és nevetséges helyzetek tömkelegével lehet találkozni a műfajon belül, és így Molière műveiben is. Nagyszerű és igazán felemelő érzés és lehetőség a darabjaiban játszani.” – mondta el a Jászai-díjas művész. Molière fantasztikusan értett a jellemek kicsavarásához, eltúlzásához; zseniális dialógusokat írt az egymást leleplező és furfangban túlszárnyaló figurákról. Úgy írta meg ezt a művet, hogy számos páros jelenet van benne, amelyeknél különösen fontos az egymásra figyelés, mely ebben az előadásban nagyon is érzékelhető. A társulat tapasztaltabb színészei Kovács Edit, Hodu József, Mészáros Mihály, Csomós Lajos, Vadász Gábor, Szabó Lajos, Nagy Róbert gondoskodnak arról, hogy Molière színházában érezzük magunkat. Hiba lenne azonban miattuk kevesebb figyelmet fordítani a színinövendékek ígéretes alakításaira, akik maradéktalanul teljesítik a vállalásukat: valamennyien az átérzett tét súlyával „játszanak". Hozzák az elvárhatót, jó nézni őket, nem lógnak ki az előadásból. Különös zene kíséri a kulcspillanatokat és a változásokat – az előadáshoz Oleksandr Gonobolin, Ukrajna Érdemes Művésze zeneszerző írt archaikusan kortárs zenét. Petrovszki Árpád jelmezei a történet valós idejéhez kötődnek, a színpadra kerülő ruhákra a barokk és rokokó korszak felvonultatása jellemző. A darabot Merő Béla, az ifjabb korosztályok avatott ismerője, rendezte, Zalán Tibor dramaturg kurtította nézhető és (ma) elviselhető hosszúságúra. Az előadást megelőzően kor- és korszakismertetőt kapunk a francia felvilágosodás jeles századáról és a commédia del’arte figuráiról, amelyek többek között Molière darabjaiban lettek irodalmi és drámai értékűvé. Aztán elindul a színpadon a fergeteges játék, a nézőtéren pedig az ugyancsak fergeteges nevetés. A hálás közönség illő tapssal köszönte meg a mulattatást.
BEOL | Missziót indított tavaly decemberben a Jókai Színház. „A színház házhoz megy” program során Moliére klasszikus vígjátékát, A fösvényt – Bartus Gyula Jászai-díjas színművésszel a címszerepben – 12 iskolába vitte el a társulat. A darab akkora sikert aratott a fiatalok körében, hogy immáron a nagyszínpadon is megtekinthetik az ifjúsági bérlettel rendelkezők. A részletekről Harpagont, azaz Bartus Gyulát kérdeztük. ►Tovább
BÁRKAONLINE | A Bárka szerkesztősége, a Békéscsabai Jókai Színház és a Körös Irodalmi Társaság tisztelettel és szeretettel hívja Önt és kedves ismerőseit a Bárka 1956-os számának bemutatására 2016. október 10-én (hétfőn) 18.00 órakor a Sík Ferenc Kamaraszínházba. ►Tovább
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Adventi gyertyagyújtás - December 8. (Jókai Színház)
4 0
Adventi gyertyagyújtás - December 1. (Jókai Színház)
7 0
Pekár Gyula: Kastély kölcsönbe - Jókai Színház
8 0
Zalán Tibor: Idegenek és ismerősök - Jókai Színház
1 0
