Több kísérő program aligha kapcsolódhat egy-egy bemutatóhoz, mint ahánnyal a Bánk bán márciusi premierjét tüntette ki a Békéscsabai Jókai Színház. Először februárban a Mindentudás Színházi Egyetemén Szabó K. István rendező és Darvay Nagy Adrienne színháztörténész szolgált hasznos információkkal a nemzeti dráma és a készülő előadás körülményeiről, és már akkor megismerhettük a címszereplő Demeter András István színművészt. A március 19-én megnyitott Művész Kávéház pódiumán pedig a Szereptudásra vagy rögtönzésre című könyv bemutatóját tartották, ahol a szerzővel és a szereplővel Kadelka László ügyelő beszélgetett. (Niedzielsky Katalin tudósítása) A Mindentudás hűséges közönségének Darvay Nagy Adrienne életpályája, munkássága tehát már nem volt idegen, Kadelka László tapasztalt színházi ember, műsorvezető a kávéház közönségének vázolta a könyv írójának szakmai karrierjét. A nagyváradi születésű, gyermekkora óta Budapesten élő bölcsész, Hamlet-kutató elsősorban a határon túli, főleg romániai színjátszással foglalkozott, színházi tudósítóként, szaktanácsadóként dolgozott, 15 könyve jelent meg, munkásságát számos díjjal ismerték el. Meggyőződése szerint a színháztörténész dolga nemcsak a múlt értékeinek kutatása, felmutatása, hanem az is, hogy megtalálja a jelen kimagasló színészegyéniségeit, amilyen könyvének hőse, a négy nyelven Shakespeare-szerepeket játszó Demeter András is, akit 24 évesen neveztek ki a temesvári színház élére direktornak, nevéhez fűződik a csepűrágó ünnep meghonosítása is. Darvay Nagy Adrienne A szereptudásra vagy rögtönzésre – Demeter András a s(z)ínen című könyve egy sorozat, trilógia harmadik része, a nagyváradi Europrint Könyvkiadónál jelent meg. Az első kötetet A kor foglalatjai – Hamlet az ezredfordulón címmel 2006-ban adták ki, 2013-ban követte a „Ki vagy?” – Hamlet a Claudiusok korában című második rész.     Megtudtuk azt is, hogy mit jelent a bonyolultnak hangzó „hamletológus” kifejezés: Shakespeare hősének alakján, személyiségén, cselekedetein keresztül vizsgálni a világot, ahogyan azt a színháztörténész-szerző teszi. Számára Hamlet nemcsak drámai hős, hanem színész, színházi személyiség, ember is, pontosan úgy, mint Demeter András, „minden idők legfiatalabb állami színházi igazgatója”. –   Hamlet a legteljesebb színházi ember – szögezte le Darvay Nagy Adrienne. – A könyvemben leírom, hogy Demeter András életében, pályája során számos olyan jellemvonás van, ami indokolja a párhuzamot, olyan eredményeket, gazdag életművet tudott már 44 évesen felmutatni, amit mások  60-70 éves korukra sem érnek el. Az egyik budapesti színikritikus azt írta a Nyugatiban látott Claudiusáról, hogy az is egyfajta Hamlet-alakítás volt. Az előadást a román Victor Ioan Funza rendezte. A beszélgetés során nem egyszer fordult elő, hogy a szerző válaszába a szereplő beleszólt, ezért Darvay Nagy Adrienne viccesen meg is jegyezte: ezért is írt 400 oldalt a színészről, hogy a könyvben nyugodtan végigmondhassa, amit gondol róla, munkásságáról és a színházról. Demeter András a Faust („német Hamlet”) szerepében búcsúzott Temesvártól, három nyelven (magyarul, románul és németül) játszott Shakespeare-főszerepeket, a színművészet mellett Franciaországban kulturmenedzsmentet, Romániában jogot tanult. A budapesti Nemzeti Színház 2002-es megnyitó előadásában Az ember tragédiájának Péter apostolát játszotta. Jelenleg a Román Közszolgálati Televízió Produkciós Házának vezetője, a Román Nemzeti TV-színház igazgatója, miközben rendszeresen fellép színházban és filmen, Békéscsabán éppen a Bánk bánt („magyar Hamlet”) játssza. A műsorvezető a művésztől megkérdezte: honnan merítette a bátorságot, hogy olyan fiatalon (1992-ben) megpályázza az igazgatói posztot? –   Az élet egyszerűbb, mint amilyennek sokszor hisszük –kezdte válaszát Demeter András. – Szabadúszó színész akartam lenni, de ahhoz, hogy színész lehessek, kellett egy színház, ami akkor éppen a megszűnés szélén állt. Az igazgató lemondott, közölte velem: ha olyan okos vagy, hogy mindent jobban tudsz, akkor csináld! Megírtam és megnyertem a pályázatot. Úgy vélem, az asztalhoz le kell tudni ülni, és fel is kell tudni onnan állni. A székhez nem szabad hozzáragadni, és ha már nem működik a felhajtóerő, nem szabad tovább csinálni, abba kell hagyni. Ezt tettem 12 esztendő után. Az összes bukaresti színház igazgatója lett két évre, majd kulturális államtitkár. Arra a kérdésre, hogy ez politikai vagy szakmai megbízatás volt-e, azt felelte: politikai úton kapta a felkérést, mivel rendelkezett a szakképesítéssel vezetői gyakorlattal, jogi diplomával, de kizárólag szakmai dolgokról döntött. A műsorvezető azt is firtatta, hogy a felkérést az új Nemzeti szereposztásába a színész politikai, művészi megfontolásnak tartotta, vagy valami másnak. –   Semmi sem fekete, fehér. Amikor eldöntötték, hogy határon túli színészeket is meghívnak, abban nyilván volt politika, a magyarságtudat hangsúlyozása – vélekedett Demeter András. – Ugyanakkor fontos szempont volt Szikora, Schwajda számára az is, hogy alkalmas, képzett, erős színészeket hozzanak a szerepekre. Nekem is ez volt a lényeg, elmondtam, azóta nem is hívtak vissza. A kávéházi beszélgetés után a művész előadásra sietett, hogy a Jókai Színházban Bánk bán szerepét keltse életre. Előtte azonban még színészi ars poeticáját osztotta meg a publikummal, Király László A hosszú úton című versét mondta el, ami szép végszóként zárta a könyvbemutatót: „Mért választottad ezt az utat, vándor? Nem választottam, szembejött velem. Tudod, hogy végtelen ez az út? Tudom, de nem türelmetlenkedem. Hallottad micsoda vadak várnak rád? Hallottam, széttépik, aki vétkes. Hogy tudsz ilyen nyugodtan menni mégis? Menni jó, és illik az örökléthez. Mindent meggondoltál, vándor, a halált is? Kell hozzá nyugalom, s erő. Félelmetes vagy, bocsáss meg a faggatózásaimért… Nem tesz semmit. Jó utat, szembejövő.” Niedzielsky Katalin