Tanulságos egérrománc
BEOL | Bemutatták a Békéscsabai Jókai Színház idei évadának első mesejátékát, az Egereket. A darabot Tóth Géza állította színpadra Urbán Gyula, Minden egér szereti a sajtot című története nyomán. ►Tovább
Tovább
Munkatársakat keres a Jókai Színház
Gépjárművezető és portás munkakörökbe keres munkatársakat a Békéscsabai Jókai Színház. A pályázatok benyújtásának határideje 2015. október 30. Az álláshirdetések részletei az alábbiakban olvashatók. Álláshirdetés a Békéscsabai Jókai Színháznál gépjárművezető munkakör betöltésére A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozott idejű 2015.11.02 – 2016.01.31.-ig tartó közalkalmazotti jogviszony Foglalkoztatás jellege: Teljes munkaidő A munkavégzés helye: 5600 Békéscsaba, Andrássy út 1-3. A munkakörbe tartozó lényeges feladatok: A Békéscsabai Jókai Színház üzemeltetésében lévő gépjárművek vezetése, szállítások koordinálása, valamennyi gépjármű műszaki ügyintézése, menetlevelek ellenőrzése. Illetmények és juttatások: Az illetmény megállapítására és a juttatásokra a „Közalkalmazottak jogállásáról szóló” 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadók. Pályázati feltételek: – Középfokú képesítés, – Személy- és tehergépjármű vezetésében szerzett gyakorlat – Legalább 3-5 év szakmai tapasztalat, – Felhasználói szintű Internetes alkalmazások, – Felhasználói szintű MS Office (irodai alkalmazások), – CE kategóriás jogosítvány, – GKI vizsga, – Büntetlen előélet, – Érvényes vezetői engedély. A pályázat elbírálásánál előnyt jelent: – PÁV III, – Személy- és tehergépjármű vezetésében szerzett gyakorlat – Legalább 5 év feletti szakmai tapasztalat, – Rugalmasság, – Jó terhelhetőség, – Együttműködési készség. A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások: – Önéletrajz. A munkakör betöltésének időpontja: A munkakör legkorábban 2015. november 2. napjától tölthető be. A pályázat benyújtásának határideje: 2015. október 30. A pályázat kiírással kapcsolatban további információt Pcsolinszky Tamás nyújt, a 66/519-559-es telefonszámon. A pályázatok benyújtásának módja: Postai úton, a pályázatnak a Békéscsabai Jókai Színház címére történő megküldésével (5600 Békéscsaba, Andrássy út 1-3.). Kérjük a borítékon feltüntetni a munkakör megnevezését: gépjárművezető vagy Elektronikus úton a munkaugy@jokaiszinhaz.hu e-mail címen keresztül. _________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ Álláshirdetés a Békéscsabai Jókai Színháznál portás munkakör betöltésére A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozott idejű 2015.11.02 – 2016.01.31.-ig tartó közalkalmazotti jogviszony Foglalkoztatás jellege: Részmunkaidő (4-6 óra) A munkavégzés helye: 5600 Békéscsaba, Andrássy út 1-3. A munkakörbe tartozó lényeges feladatok: Portai szolgálat. Ügyfél tájékoztatás, kisebb karbantartói munkák elvégzése, udvar rendben tartása, hó eltakarítása, síkosság mentesítés. Illetmények és juttatások: Az illetmény megállapítására és a juttatásokra a „Közalkalmazottak jogállásáról szóló” 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadók. Pályázati feltételek: – Középiskola/gimnázium, – Magyar állampolgárság, – Büntetlen előélet. A pályázat elbírálásánál előnyt jelent: – Középfokú képesítés, épület karbantartáshoz kapcsolódó szakképesítés (lakatos, asztalos, villanyszerelő, festő stb.), – Alap szintű levelező rendszerek ismerete (LotusNotes, Outlook), – Alap szintű MS Office (irodai alkalmazások), – B kategóriás jogosítvány. Elvárt kompetenciák: – Jó kommunikációs készség, – Rugalmasság, – Határozottság. A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások: Önéletrajz A munkakör betöltésének időpontja: A munkakör legkorábban 2015. november 02. napjától tölthető be. A pályázat benyújtásának határideje: 2015. október 30. A pályázat kiírással kapcsolatban további információt Pcsolinszky Tamás nyújt, a 66/519-559-es telefonszámon. A pályázatok benyújtásának módja: Postai úton, a pályázatnak a Békéscsabai Jókai Színház címére történő megküldésével (5600 Békéscsaba, Andrássy út 1-3.). Kérjük a borítékon feltüntetni a munkakör megnevezését: portás vagy Elektronikus úton a munkaugy@jokaiszinhaz.hu e-mail címen keresztül.
A Jókai Színház a Magyar Művészeti Akadémia felkérésére a Pesti Vigadóban
A Magyar Művészeti Akadémia felkérésére Elek Tibor irodalomtörténész, a Bárka főszerkesztője a hatvanas, hetvenes évek betiltott színdarabjaiból (Mészöly Miklós Az ablakmosó, Weöres Sándor A kétfejű fenevad, Illyés Gyula Kegyenc és Székely János Caligula helytartója) állított össze egy estét Tribunusok és költők címmel. A hatalom és az annak alávetett ember viszonyát faggató darabok részleteinek előadása között a szerkesztő moderátorként is közreműködik. A rendező Tege Antal, a bemutatóra október 26-án kerül sor Budapesten a Pesti Vigadóban a Békéscsabai Jókai Színház művészeinek előadásában. A hatvanas, hetvenes évek magyar szellemi, művészeti életében a támogatás–tűrés–tiltás kultúrpolitikai közege nem hagyta érintetlenül a kor színházi életét sem. A legjelesebb alkotóknak, természetesen, születtek olyan drámáik, amelyeket a hivatalos elemzők és értelmezők, illetve kultúrpolitikai vezetők (élükön Aczél Györggyel) részben esztétikai (értsd: a szocialista realizmus elvárásait nem teljesítő) okokból, de leginkább politikai okok miatt nem tartottak bemutathatóknak. A diktatúra természetrajzának leírásához, ha csak áttételesen is, többnyire történelmi álcát öltve hozzájáruló, hatalom és annak alávetett ember viszonyát faggató darabok hosszabb-rövidebb ideig nem kerülhettek a közönség elé. Korszakunk, az ötvenes évek mélypontjai után, a konszolidáció időszaka mind a társadalomban, mind a művészetekben. Ahogy a társadalom, úgy a magyar írók többsége is elfogadta azt a mozgásteret, amelyet a korabeli kommunista-szocialista diktatúra pártvezetése felajánlott nekik. Legalábbis a közéleti megnyilvánulások terén. Ugyanakkor legjobb íróink műveikben igyekeztek tágítani szabadságuk szűkre szabott korlátait. Igyekeztek beszélni olyan kérdésekről is, amelyeket a cenzúra egyébként tiltott, de amelyeket a magyar társadalom, a magyar nemzet jövője szempontjából fontosaknak ítéltek, például a zsarnoki hatalomnak alávetett ember lehetőségeiről.- mondta Elek Tibor. Illyés Gyula, a nyugati irodalmak és a magyar irodalom különbségéről szólva, a következőképpen vallott 1963-ban, a párizsi L Expresse című lapnak adott nyilatkozatában: „Amikor a tribunusok csődöt mondanak, a költők kénytelenek – gyakran akaratuk ellenére is – foglalkozni a köz ügyeivel, harcolni eszméikért, egyszóval: vállalni a „bárd” szerepét.” A bárd szó jelentését, A walesi bárdokat ismerő magyar ember számára nem kell magyarázni. A tribunusok szó helyén, az interjút könyvben először közlő, 1978-ban megjelent, de mindjárt be is tiltott, Szellem és erőszak című Illyés-kötetben már a politikusok szó szerepel. A tribunus szó az ókori Rómában jelölt alapvetően politikai tisztséget, de bizonyos időszakokban még az államot irányító katonai parancsnokot is értettek rajta (így előadásunk második fele újabb értelmet ad majd esténk címadásának). A hatvanas, hetvenes években dráma és a színház a nyilvánosság talán legfontosabb műfaja és színtere volt, s ezáltal a nemzeti önismeret egyik legfontosabb színtere is – nem véletlenül tartották annyira ellenőrzés alatt. A többek között a szabad véleménynyilvánítástól is megfosztott olvasó, illetve néző a zsarnokság, a hatalomnak való kiszolgáltatottság, a szabadsághiányos létezés drámai szituációiban előszeretettel kereste az aktuális politikai üzeneteket… Tege Antal rendező szerint négy különböző szerző, négy teljesen különböző műve az összeállítás. A cél: egységes előadást készíteni. Jómagam csak olvasmányaimból tudok a kor színházi világáról. Aczélról, a helyi megbízottról, a feljelentgető kollégákról. Számomra az volt a kihívás, hogy egy térbe, egy jelmezvilágba, egy időbe hozni a darabokat. Badarság lenne megpróbálni egy-egy jelenetbe belesűríteni az egész darab mondanivalóját, igazságát. Részleteket mutatunk darabokból, egységesen, mai gondolatokkal. A színésznek ma is egy faladata van, ahogy régen is egy volt: játszani. Az írónak az, hogy szabadon közölhesse a gondolatait! Adjunk hálát, hogy azt játszhatunk, amit szeretnénk, és soha ne jöjjön vissza olyan kor, amelyben megmondják az arra kinevezettek, hogy mit játsszunk! – vallotta Tege Antal. Az összeállítás szerepeit a Jókai Színház művészei, Komáromi Anett, Köböl Lilla, Czitor Attila, Gulyás Attila, Jancsik Ferenc, Katkó Ferenc és Mészáros Mihály játsszák. Fotó: Locskai Henriett
Színház az élet
csabaimerleg.hu | Csiszár Imre Jászai Mari-díjas, Érdemes-és Kiváló Művész rendező, a Tévedések vígjátéka után második alkalommal rendez a Békéscsabai Jókai Színházban, ezúttal a „Jóccakát, anya” Marsha Norman színmű adaptációját viszi színpadra, melynek próbái elkezdődtek és egy hónap múlva láthatja a közönség a színpadon. ►Tovább
A Jókai Színház többszörösen is kolbászolt a fesztiválon
Békéscsabán az elmúlt hétvégén minden a kolbászról szólt! A fesztivál előestéjén volt látható Orbán János Dénes Szabadság, kolbász, szerelem című díjnyertes darabjának felolvasó színházi előadása, melyet Árkosi Árpád rendezett. A mű Békéscsabát mutatta be a mesei időkben. Érintette a migránsveszélyt, ebben az esetben japán gasztroszamurájok fenyegették a kolbász-biznisz egyensúlyát. A kacagtató előadásból azt is megtudhattuk miként kényszerültek a jenkik arra, hogy csabai kolbászt tűzzenek ki a Fehér Ház homlokzatára. A következő díjnyertes produkció, mely részt vett az Erős csabait kívánok! drámapályázaton Vörös István Pisztoly az asztalon című darabja, ami szintén felolvasó-színházi keretek között, november 12-én látható majd az Ibsen Stúdiószínházban. Több mint hatszáz csapat gyúrta a kolbászt Békéscsabán. Az immár tizenkilencedik alkalommal megrendezett Csabai Kolbászfesztivál szombati napján a Békéscsabai Jókai Színház megbízott igazgatója, Seregi Zoltán is részt vett a gyúrásban, aki maga is nagy tisztelője a csabai kolbásznak. Mi a közös a kolbászfesztivál a hír6.hu és a Jókai Színház között? A válasz egyszerű: az együttműködés. A hír6.hu nyolcadik születésnapját épp a kolbászfesztiválon ünnepelte október 23-án este, ebből az alakalomból rendhagyó módon, hatalmas bulival ajándékozta meg partnereit, munkatársait és a Csabai Kolbászfesztivál közönségét. Az ajándék pedig, a Jókai Színház műsora volt. Az óriási sátorban rengeteg ember volt és fergeteges hangulat uralkodott. Az ünneplők egy órás zenés műsort kaptak a művészektől, részletek csendültek fel többek között A dzsungel könyvéből és a Monte Cristo grófjából, melyet hír6almas siker övezett. Boldog születésnapot Hír6!
Gubik Petra Marsallbot-díjat kapott és Szomor György lett az Évad Legjobb Musical Színésze
Két napos konferenciával, a Magyar Operett Napjának ünnepi díjátadásával, Farkas Ferenc Csínom Palkó című előadásával és a Milánói Világkiállításon megrendezésre kerülő ünnepi gálával köszöntötte az Operettszínház a műfaj éves napját. A díjeső részese lehetett a Jókai Színház két művésze is, Gubik Petra az évad legígéretesebb ijfú művészének járó Marsallbot-díjat, míg Szomor György az Évad Legjobb Musical Színésze díjat kapta. A Budapesti Operettszínház és a Színház- és Filmművészeti Egyetem tudományos és szakmai konferenciáját az operett-hagyományról és a műfaj performativitásáról október 24-25-én az Operettszínházban rendezik meg. Az idei különleges konferencián kívül immár hagyomány tizenhárom éve, hogy átadják az Magyar Operett Napja díjait. Megoszlanak a vélemények arról, hogy a színészet tanulható-e, avagy sem. Nyilván sok minden tanulható, de a legfontosabb talán mégis az, hogy aki színpadra lép, olyan különleges személyiséggel rendelkezzen, és olyan hatalmas energiákat tudjon közölni, amelyek leveszik a lábáról a nézőt. Az Operettszínház fiatal művésznője, akit az Elfújta a szél Scarlett O'Harájaként, a Mozart Nannerljeként, valamint a Fame Carmen szerepében láthatnak estéről estére kivételesen erős, szuggesztív személyiség. Az évad legígéretesebb ijfú művészének járó Marsallbot-díjat ez évben Gubik Petra érdemelte ki. Az Évad Legjobb Musical Színésze díjat a némiképp rendhagyó pályával rendelkező Szomor Györgynek ítélték. Már tizenegy évesen zenekart alapított, és előbb lett országos népszerűségű rocksztár, mint színész – ez azonban nem látszik rajta. Igazi férfiszínész, önkínzó alkat; rendkívüli aprólékossággal, mindig belülről építkezve alkotja meg a figuráit. Emlékezhetünk rá többek között az Elisabeth Rudolfjaként, később pedig Ferenc Józsefjeként. A tavalyi évad nagy sikerű musicaljében, az Isten pénzében a főszereplő Scroogot alakította. E szerep lenyűgöző megformálásáért érdemelte ki a 2015-ös Magyar Operett napjához kötődő díjat. 2015-ben a Bársony Rózsi emlékgyűrű díjazottja Kállay Bori Érdemes művész lett. A Csínom Palkóban nyújtott alakításáért – Kati/Imola szerepének megformálásáért – kapta az Évad Legjobb Operettszínésze díjat Dancs Annamari. Az Életmű-díjat a Musica Hungarica Kiadó képviselője Benkóczy Zoltánnak adta át. A Magyar Operett Napján – október 24-én – kezdődő kétnapos eseménysorozaton ismert alkotóművészek és tapasztalt történészek elemzik az operett élő hagyományát azzal a szándékkal, hogy újra a szakmai és tudományos beszéd tárgya legyen ez a zenés színházi műfaj. Kálmán Imre születésének és Lehár Ferenc halálának napja szimbolikus pillanat, a két intézmény közös konferenciája az elmúlt száz év legendás operett-előadásainak megidézésével elemzi kultúrtörténetünk sajátos hungarikumát. Forrás: www.operett.hu Gubik Petra a FAME – A Hírnév ára – videóklipnek is az egyik főszereplője
Kétszázhuszonöt éves a magyar nyelvű színjátszás
Terasz.hu | Az első hivatalos magyar színtársulat Budán alakult meg Kelemen László igazgató vezetésével. 1790. október 25-én mutatták be nagy sikerrel a budai várszínházban Simai Kristóf Igazházi című darabját. Amikor a kétszázhuszonötödik évfordulón fejet hajtunk az elődeink emléke előtt, elhelyezzük Göncz Árpád sírjára a köszönet és hála koszorúját. ►Tovább
A világ legnagyobb motorja a Jókai Színház színpadán
A békéscsabai Horváth László tulajdona az a hófehér Cadillac Eldorado, amely a Tévedések vígjátéka című előadásban szerepel estéről-estére. A tulajdonos egy helyi szerelőműhelyt vezet, melynek udvarán egy kicsinyített Eiffel-torony áll. Ebből is láthatjuk szenvedélyes és érdekes emberrel állunk szemben. Elmondása szerint egy negyvenéves autó van a birtokában, amit Amerikából vásárolt 3 éve. Az ára jelenleg 1,5-2 millió forintra rúg, persze szállítás, vizsga és egyéb hozzátartozó költségek nélkül. Amikor megérkezett hozzá, oldtimer (öregautó) vizsgát kellett tennie, hiszen egy ilyen csodában minden alkatrésznek eredetinek kell lenni ahhoz, hogy kedvezményesebb legyen fenntartani. Természetesen a forgalomban csak műszaki vizsgával vehet részt, ezzel pedig voltak nehézségei, hiszen a kötelező előírásoknak nem minden pontja felelt meg évtizedes mivolta miatt. Érdekes, hogy ennyire régi autóról beszélünk és mégis minden motorosan működik benne. Mintha időutazáson lennénk. Ennyivel előbbre volt tőlünk Amerika negyven éve. Magyarországon körülbelül 10-20 db található ebből a típusú autóból, az alkatrészekhez viszont olcsón hozzá lehet jutni, mert az USA-ban sokan foglalkoznak gyártással. Odaát nem is ritka, hogy ilyen autók járnak az utcán. A hatszemélyes csoda 24 mázsát nyom, 6,5 méter hosszú, és 25-30 litert fogyaszt a 8000 köbcentis motorja. Alkalmakra használják csak, esküvőkre, születésnapokra, kiránduláshoz. Nehéz vele közlekedni, mert lépten-nyomon megállítják a tulajt, hogy rácsodálkozzanak az autóra. Horváth Lászlónak hét unokája van, akik szintén imádják. A darab rendezője, Csiszár Imre ragaszkodott ahhoz, hogy egy ilyen autó szerepeljen az előadásban. A színpadra egy rámpán viszik fel, és mivel nagyon nagy felelősség a volánja mögé ülni, vigyázva arra, hogy ne a nézők közé hajtsanak vele, a színházból senki sem vállalta a sofőrködést. Az előadásban a szerelőműhely munkatársa, Bíró Gábor vezeti a Cadillaket, és szállítja a színpad közepére Bartus Gyulát, aki fehér szmokingjában az Ephesusi herceget formálja meg a színdarabban. Jöjjenek el, nézzék meg Önök is, ezt a különleges autót, egy különleges előadásban.
Megemlékezés a Nagy Imre téren
csabaimerleg.hu | Az idén megújult Nagy Imre tér ünnepi díszben várta a város polgárait az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek, mártírjainak tiszteletére rendezett megemlékezésen. A polgármester beszéde után a Békéscsabai Jókai Színház művészeinek műsora következett Tege Antal rendezésében. ►Tovább
Midőn halni készült az Ibsen Stúdiószínházban
Zalán Tibor Midőn halni készült című művéből Merő Béla rendezett előadást, mely csodálatos feladat Bartus Gyula Jászai-díjas színművész számára. A darabot, mely Janus Pannonius utolsó, elképzelt óráit vetíti a néző elé májusban a fővárosiak is megtekinthették. A drámában egyetlen segítője Janusnak egy cselédlány, akit hol az életében előforduló nőknek, hol pedig az édesanyjának lát. A cselédlányt Komlósi Katalin színihallgató alakítja. Néhol meghökkentő, pikáns részletekkel tarkított a darab, ezzel együtt gondolkodtat és katarzist nyújt. Az előadás bemutatója október 27-én lesz az Ibsen Stúdiószínházban.
Békés megyéért: hárman kaptak kitüntetést
BEOL | Domokos László, Fekete Péter és Sápi Lajos vehette át a Békés Megyéért kitüntetést a megyei közgyűlés kedden Gyulán, október 23-a alkalmából tartott ünnepségén. Fekete Péter most a Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft.-t vezeti, cirkuszügyi miniszteri biztos. Éveken át irányította a Békéscsabai Jókai Színházat – ebben az időszakban az ország vezető teátrumai közé került –, illetve a Szarvasi Vízi Színházat is. Hangsúlyozta, senkitől nem kapott akkora bizalmat, mint a megyei közgyűléstől, amikor megbízták a Jókai Színház vezetésével. ► Tovább
Az egerektől is lehet tanulni
Minden egér szereti a sajtot és fél a macskától – ezt eddig is tudtuk. De milyen új információval gazdagította a gyerekeket Urbán Gyula Egerek című zenés mesejátéka? Mennyire képes megszólítani, elgondolkodtatni az okostelefonos nemzedéket Tóth Géza rendezése a Békéscsabai Jókai Színházban? (Niedzielsky Katalin kritikája) Sajtosrúd és tea várta a gyerekeket az előcsarnokban október 20-án délután, a barátságtalan, esős időben jól jött a megvendégelés. Aki időben érkezett, a tanulók alkotásaiból rendezett egérkiállítást is megtekinthette, vagy interaktív játékban sajtot gyűjthetett. A nézőteret kisiskolások töltötték meg, a Lencsési lakótelepről például négy első osztály érkezett. Mellettem Melinda és Jázmin, óvodásként jártak már színházban, de az iskolából most jöttek az első bemutatóra. Izgatottan figyelik a színpadot, hogy kezdődjön már el a játék, de Zakariás és Jozefina a nézőtér felől közelít. A mesélő normális kabátban, kalapban, ahogyan az utcán járnak a férfiak, de társa egy igen különös, nehezen meghatározható élőlény: valami bohócnak sminkelt madárféle, tolluszályán színes léggömbök… De óvatosan, csak semmi előítélet! Lássuk az eseményeket! A kettős egyfajta keretet ad a történetnek azzal, hogy Jozefina kérleli Zakariást, meséljen a gyerekeknek, aki viszont vonakodik, hogy a mai apróságokat nem érdekli a mese, csak a számítógépes kütyük. Ezzel el is éri célját, bevonja a gyerekeket a játékba, akik kiabálnak: dehogynem, szeretik, kérik a mesét! S Zakariás belevág. Felmegy a függöny, és a színpad kész varázslat. Zárás a sajtüzemben, a háttérben az emberek távoznak, és elől az egerek érkeznek. Felnagyított tárgyak, óriás sajt, hatalmas bögre, minden egérperspektívából, ahogyan az apró állatkák érzékelik a világunkat. Kellemes zene szól, a csillagos dal, a magasban légtornász, hálóban tekereg, rózsaszínű egérgyerekek özönlenek a színpadra, általános iskolások, tornászok. A sajtüzem, amikor bezár, a szürke egerek birodalma: Lidi mama és Márton papa párbeszédei az emberek, felnőttek, szülők jellemző vitáit idézik. A macskát rettegéssel emlegetik, de az még sosem jött le a padlásról, ez itt igazán a nyugalom, a béke szigete. Volt, amíg meg nem jelennek a fehér egerek! Míg Márton és családja egészen hétköznapi, egyszerű ruhát hord, az előkelő idegenek mesébe illő, barokkos díszben pompáznak, feltűnően jelzik, hogy ők mennyire mások, milyen nagyon különböznek az itt lakóktól. Hiába a különbözőség, a szülők előítélete, ellenállása, a két fiatal, Soma és Fruzsi első látásra egymásba szeret. Szép a kettősük, a Nyújtsd a kezed! kezdetű dal, amelyben elárulják, még a sajtról is készek lemondani, ami az egereknél ugyebár nagy szó, de egymásról nem tudnak, nem akarnak. Jozefina és Zakariás ekkor jelenti be a szünetet. Az első felvonásból tehát kiderül, hogy két ellenséges család gyermeke szerelemre lobban, akárcsak Shakespeare-nél Romeo és Júlia. Pedig a szürke családnak már a fiatalok okozta bonyodalom nélkül is van elég baja: az egyeduralom megtörése, a birtokvesztés, osztozni kell a finom falatokon. Szünet után Melinda azt kérdezi: Mikor jön már a macska? Vagy nem is fogjuk látni? S milyen igaza van! A szereposztással vigasztalom, még várni kell. A második felvonásban elsőként Fruzsi merészkedik fel a padlásra. (Újabb remek színpadkép: sejtelmes, titokzatos.) Kérésére a Nagy Macskamágus szürkére varázsolja. Nem sokkal később azonban megjelenik Soma is, aki viszont kifehérítteti magát. Most mi lesz?! Felnőtt fejjel a veronai szerelmesek tragédiájára gondolok. A megváltoztatott egerek újra találkoznak, s úgy tűnik, így már nem is kellenek egymásnak. Szerencsére van visszaút, kiállnak egymás mellett, a szülők, főleg az anyák viszont nem egyeznek bele a frigybe. Végül előbb az apák, majd párjaik is tudomásul veszik a bátor ifjak érzéseit, döntését. S persze nincsen jó állatmese happy end és tanulság nélkül. A leckét azonban nem a mágustól, hanem Pascaltól, a varázsegértől kapjuk, s csak a darab végén: Nem azt kell keresni, amiben különbözünk egymástól, hanem azt, ami azonos, ami összeköt bennünket. Az előadásban először a papák hajlandók megváltoztatni nézetüket, elfogadni a másik egeret, utána az anyák is. A fiatalok érik el szerelmükkel, bátorságukkal, kitartásukkal, hogy szüleik jobb emberek, azaz egerek legyenek. Tóth Géza rendező a történetet a két egymással szembenálló család alapján Romeo és Júliáéhoz hasonlította. A mesében persze nem halnak meg a szerelmesek, sőt, ők tanítják meg szüleiket a másság elfogadására. A világirodalom egyik legszebb szerelmi történetéről a legkisebbek még nem sokat tudnak, inkább királykisasszonyok és szegény leányok boldogulásáról van elképzelésük. A gyerekeket a színházban a történések, a vicces párbeszédek, a díszlet, a zene és az akrobatika kápráztatta el, talán túlságosan is, mert (a kezdeti reakciókat leszámítva) egy-egy szép számnál már tapsolni is alig mertek. Fruzsi és Soma Gábor Anita és Ragány Misa szerepformálásának köszönhetően két kedves, szeretetre méltó figura. Márton papa szerepét Szabó Lajos sok humorral, kedvességgel tölti meg, az egyszerre gondoskodó és torzsalkodó Lidi mama Fehér Tímea határozott alakítása. Albin papát Nagy Róbert, Szeréna mamát Tatár Bianka hozza ügyesen. Az igazságtevő, nevelő Pascal varázsegér fontos figura, Harcsa Boglárka jó teljesítménye. Kár, hogy a tételeinél a gyerekek figyelme már igencsak alább hagy. Kevés szerep jut a Nagy Macskamágusnak, pedig Vadász Gábor játékának, énekének örülnénk. Zakariás, a mesélő szerepében Presits Tamás, Jozefinaként Csonka Dóra színészhallgató olyan, mint két műsorvezető: fontos, felelősségteljes közvetítő a színpad és a közönség között. Fecsó Andrea díszletei a méretekkel játszanak, az egérperspektívából nézett, felnagyított tárgyak hatásosak. A karaktereket jellemző, az ellentétekre építő színes jelmezeket Papp Janó tervezte, a vidám, mozgalmas koreográfiát Kun Attila. Veér Bertalan ismert dallamokból és lírai számokból válogatta össze a darabhoz jól illeszkedő zenét. Niedzielsky Katalin
A Kolbászfesztivál a Jókai Színházban kezdődik
Békéscsabán négy napig minden a kolbászról fog szólni! Október 22-25. között rendezik meg a 19. Csabai Kolbászfesztivált, melynek nyitánya rendhagyó módon a Jókai Színház Vigadójában lesz. A fesztivál előestéjén látható a Szabadság, kolbász, szerelem című díjnyertes darab. Békéscsaba, mesei időkben. Migránsveszély – csakhogy ezúttal japán gasztroszamurájok fenyegetik a kolbász-biznisz egyensúlyát. A békéscsabai közönség már többször kacaghatott Orbán János Dénes művein; itt az újabb alkalom, hiszen az Erős csabait kívánok! drámapályázaton övé lett az egyik első díj. A Szabadság, kolbász, szerelem című nyertes darabot felolvasó színházi keretek között, október 21-én, 19 órától Árkosi Árpád rendezésében ízlelhetjük meg. Aki eljön, azt is megtudhatja, miként kényszerültek a jenkik arra, hogy csabai kolbászt tűzzenek ki a Fehér Ház homlokzatára. A Jókai Színház és a Bárka elkötelezett támogatója a kortárs magyar dráma ügyének. Ugyanakkor a színház és a folyóirat annak is számtalan tanújelét adta már, hogy a minőség jegyében az egyetemes és a regionális, lokális érdekek és értékek összekapcsolásának híve. Ezen kettős törekvésének újabb eredménye az Erős csabait kívánok! elnevezésű irodalmi-színházi projekt, amely szervesen kapcsolódni kíván azokhoz a helyi törekvésekhez, amelyek a 2013-ban hungarikummá választott csabai kolbász további népszerűsítését szolgálják. A meghívásos drámapályázat célja olyan új, színpadi előadásra szánt, esztétikailag értékes irodalmi alkotások, drámák megírásának elősegítése volt, amelyekben valamilyen módon hangsúlyos szerepet kapnak a több mint százéves csabai kolbász gasztronómiai, kulturális, társadalmi tradíciói, amelyek ország-világ szerte továbbviszik a csabai kolbász hírét. Műfaji megkötés nem volt, a történelmi tragédiától, a társadalmi drámán, az abszurd vígjátékon, krimi-paródián át a musicalig számos lehetőség állt nyitva a szerzők előtt. A Jókai Színház és a Bárka lehetővé tette a pályázatban résztvevő írók számára a csabai kolbásszal kapcsolatos történelmi és szakmai források, írásos dokumentumok megismerését. Biztosította a terepszemle, az anyaggyűjtés technikai lehetőségeit, anyagi feltételeit. A meghívással öt jeles kortárs magyar író élt, így öt olyan új magyar dráma született, amelyekben a csabai kolbász központi szerepet kap. A szakmai zsűri mindegyik darabban talált figyelemre méltót, s végül megosztott 1. díjban részesítette Orbán János Dénes: Szabadság, kolbász, szerelem és Vörös István: Pisztoly az asztalon című darabját, és a színház vállalta a két mű felolvasó-színházi bemutatását, a folyóirat pedig a publikálását. 3. díjat kapott Sarusi Mihály: Álompuszta című darabja és különdíjban részesült Pozsgai Zsolt és Szil Ágnes. Orbán János Dénes: Szabadság, kolbász, szerelem című darabjának felolvasó-színházi bemutatója október 21-én lesz, a Békéscsabai Jókai Színház Vigadójában, Vörös István Pisztoly az asztalon című darabját szintén felolvasó-színházi keretek között, november 12-én láthatják az Ibsen Stúdiószínpadon.
Legfrissebb képek
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Legújabb videók
Boldog Karácsonyt! 🎄 (Jókai Színház)
6 1
Adventi gyertyagyújtás - December 22. (Jókai Színház)
2 0
Adventi gyertyagyújtás - December 15. (Jókai Színház)
4 0
Adventi gyertyagyújtás - December 8. (Jókai Színház)
4 0
Adventi gyertyagyújtás - December 1. (Jókai Színház)
7 0
Gyorslinkek munkatársainknak
Következő előadásaink
Rólunk írták
Belépés munkatársainknak
Regisztráció munkatársainknak
Levelezés munkatársainknak
