Szeptember 21-én lesz a Szűz és a szörny című tragikomédia bemutatója teátrumunkban, melyet Pozsgai Zsolt íróként és rendezőként is jegyez. A próbák közti szünetben beszélgettünk.   Mit lehet tudni a darab előéletéről?   Az 1990-es évek közepén olvastam egy bűnügyi történetet az újságban. Budapesten, a Józsefvárosban elfogták a "Szörny" néven ismert alvilági vezért, aki évekig bujkált, eltorzult arccal. Egy balatoni akció kapcsán nyomta az arcába a forró vasalót egy idős nő, akit kirabolni igyekeztek. A férfi arca a felismerhetetlenségik szétégett, barátai bújtatták sokáig. És itt már azonnal beugrott a híres mesével, a Szépség és a szörny-nyel való párhuzam. Valódi történet, de megelevenedett mai felnőttmese. Hogy néz ki ez a történet a mai viszonyok közepette? Ez érdekelt, és úgy tűnik, nem csak engem. Hiszen ahol bemutatták a darabot, nagyon nagy sikerrel ment. Izgalmas krimit láthat tehát a néző, rengeteg komikus elemmel, torokszorító befejezéssel. Külön érdekesség, hogy a legutóbbi budapesti előadás egyikére a szervezők felkutatták és elhívták a történet eredeti szereplőjét, aki akkoriban szabadult a börtönből, de még a bemutató előtt meghalt, az előadást már csak a fia látta.    A téma sajnos egyre aktuálisabb, de nem csak Magyarországon, hanem Indiában is, hiszen egy rangos indiai fesztiválon is bemutatkozott, ahol elnyerte a közönségdíjat. Valóban, az egyik előadás eljutott Delhibe, indiai fesztiválra, ahol angol felirattal ment, és sok díjat kapott. Aztán egy bengáliai társulat mutatta be idén tavasszal bengáli nyelven. Tehát nem kifejezetten magyar történetről van szó. Az örök kérdés, hogy meg tudjuk-e látni a másikban az értéket, a valódit akkor is, ha azt álarc takarja, ha szörny alakjában jelenik meg előttünk. És mit tudunk kezdeni az olykor önmagunkban is felbukkanó szörnnyel. De nem érdemes nagy filozófiákat kanyarítani az előadás köré. A darab egy bűnöző és egy érintetlen, tiszta fiatal lány találkozásának izgalmas és olykor meghökkentő története. Milyen a próbafolyamat? A szokottnál kevesebb időnk van, ezért meglehetősen keményen dolgozunk, ami nem megy nehezen, hiszen sokat dolgoztam a Jókai Színház kiváló színészeivel, értjük egymás nyelvét, gondolatait. Úgy gondolom, nagyon jó a hangulat, minden rendezésemnél törekszem erre, hogy az előadás szeretetteljes hangulatban, egymás segítve, intenzív módon jöjjön létre. Ennek mindig az a kulcsa, hogy a rendező jól felkészülten induljon el, és a társakban fel tudja kelteni az alkotás vágyát, a kreativitást. Nem az első rendezése a színházunkban. Milyen együtt dolgozni a szereplőkkel? Tanár és tanítvány együtt dolgoznak ebben az előadásban. A női, fiatal főszerepre válogatással kerestünk megfelelő lányt a stúdiósok közül, nagyon sok olyan volt, aki alkalmasnak tűnt. Végül Kovács Ágnesre esett a választás, akinek ez az első főszerepe. És mindenki más "tanár", Kovács Edit és Bartus Gyula is tanított vagy tanít. Érdekes helyzet, hogy most egyenrangú partnerként kell dolgozniuk, de példaadó és olykor megható módon  segítik Ágit a szerep megformálásának folyamatában. Csomós Lajos, Kovács Edit is innen, ennek a színháznak az iskolájából indult, tudják, milyen az, megkapni az első jelentős szerepet. Szeretném, ha tanúi lennénk egy jelentős művészi pálya indulásának. Bartus Gyula pedig a Szörny szerepében egészen sajátos feladatot kapott, miután az eltorzult arca miatt szinte egyáltalán nem tud értelmesen beszélni, ráadásul egy elképesztő maszkot varázsolnak majd esténként rá – a legkevesebb szöveggel a legtöbbet kell elmondania, és végig a színen van, hatalmas koncentráló képességet feltételez a szerep. Szőke Pállal már régóta szerettem volna dolgozni, Kovács Edittel pedig már nagyon régóta szakmai és emberi kapcsolatban vagyunk. Csomós Lajos pedig igazi ajándéka a produkciónak. Nem látom akadályát, hogy sikeres, erős előadás szülessen. Az eddigi békéscsabai munkáimmal talán bizonyítottam /Monte Cristo, Vörös és fekete, stb./ hogy az új igazgatóval, Seregei Zoltánnal teljesen egyetértve a közönségért és a színészért dolgozunk, a rendezői önmegvalósítást a háttérbe szorítva. -szkv- Fotók: Locskai Henriett

A Békéscsabai Jókai Színház még februárban saját történetét és jelenét feldolgozó színháztörténeti vetélkedőt hirdetett középiskolás diákok számára. A fiatalok egyik feladata a Tévedések vígjátéka előadás plakátjának megtervezése volt. Összesen 26 plakát érkezett be, melyeket teátrumunk aulájában, a bemutató kapcsán tekinthetnek meg az érdeklődők. Négyfős csapatok jelentkezését vártuk, akik készek arra, hogy kreativitásukat és kutatóképességüket egyaránt csatasorba állítsák. A verseny négyfordulós volt, ebből az első három kizárólag az interneten zajlott, a döntő pedig a Jókai Színházban egy nagyszerű program keretében. A felhívásra 38 középiskolás csapat, 152 tanulója jelentkezett. A döntőt június 4-én délután a színház Vigadójában rendeztük, ahová a négy legjobb csapat jutott be. A fiatalok egyik feladata a Tévedések vígjátéka előadás plakátjának megtervezése volt. Összesen 26 plakát érkezett be. A zsűri: Bartus Gyula Jászai-díjas és Szabó Lajos színművészek, Herczeg Tamás, Békéscsaba Megyei Jogú Város tanácsnoka, valamint Fekete Péter színidirektor voltak. A pontozásnál figyelembe vették a plakáton szereplő adatok részletességét, pontosságát, szellemességét, kreativitását, vizualitását, elrendezését, formátumát, méretét. Az Andrássy Gyula Gimnázium SzínÉszek csapatának munkája volt az ötletadója az előadás végleges plakátjának. A vetélkedő 1. helyezettje az IQ-kacok lettek, a Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumból. Csapattagok: Kiss Anna Ágnes, Korcsok Anna, Pénzes Klaudia, Tremmel Fanni. Felkészítő tanár: Homoki Ágnes  2. helyezett lett a Pántlika csapat a Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégiumból. Csapattagok: Bálint Aliz, Bakos Beáta, Oláh Nóra, Papp Nóra. Felkészítő tanár: Szládek Katalin Judit  3. helyezett a Gloucester, a Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnáziumból. Csapattagok: Csatlós Andrea, Kulcsár Máté, Piller Károly, Szathmári Dominik. Felkészítő tanár: Kiss Ágnes.  4. helyezett a T(h)eát-rummal a Szegedi Szolgáltatási Szakképző Iskola Kossuth Zsuzsanna Tagintézménye lett. Csapattagok: Csillag Szemirámisz, Kalocsai Leila Erika, Király Renáta, Veszelinov Nikolett. Felkészítő tanár: Gera Csilla   A csapatok színházbérleteket, könyvutalványokat és táblagépeket nyertek. A kiállításon szereplő plakátokat még az előző évadbeli előbemutatóra tervezték, pontatlanságokat is tartalmaznak, de ez mit sem számít. A legfontosabb az, hogy ilyen sokan és sokat foglalkoztak ezzel a munkával. A színház örömmel vette a középiskolás korosztály érdeklődését és köszöni a diákok közreműködését! Az idei évadban is tervezzük ennek a remek kezdeményezésnek a megszervezését. Hisszük, hogy érdemes! A vetélkedő a Nemzeti Színház és a Magyar Teátrum Online együttműködésével valósult meg.  

Szerdán (szeptember 9-én), 17 órakor a Jókai Színház előtti téren tartotta színházunk már hagyomány szerint az évadnyitó társulati ülését, melyre szeretettel várta a színházbarátokat, akik nagy örömünkre, szép számmal meg is jelentek. A műsor elején Seregi Zoltán megbízott igazgató köszöntötte a résztvevőket, akik ezután ízelítőt kaphattak az új évad műsorából. A szűz és a szörny című tragikomédiáról az író-rendező, Pozsgai Zsolt beszélt. Köböl Lilla és Vadász Gábor énekelt nagyszerűen egy duettet a most készülő Vesztegzár a Grant Hotelben című előadásból, melyet Szente Vajk rendez. A fiatal békéscsabai születésű művész elmondta, jóleső érzés itthon dolgoznia. A Légy jó mindhalálig című musical egyik dalát Ragány Misa kitűnően énekelte, a darab rendezője, Seregi Zoltán elárulta, hamarosan elindulnak majd a válogatók, amiken kiválasztják a gyerekszereplőket. Katkó Ferenc Tiborc emblematikus monológját olvasta fel a Bánk bánból, és beszélt a Lila ákác májusi bemutatójáról, melyből Gulyás Attila szólaltatta meg az egyik legszebb melódiát, majd a Színházba-húz! című koncertjéből énekelt egy dalt rendkívüli módon. Az évadban látható lesz még a Tévedések vígjátéka, a Mario és a varázsló, Kovács Frigyes rendezésében, A fösvény, Merő Béla színpadra állításával. Ezen kívül még láthatják a nézők a Mezítláb a parkban, a Midőn halni készült, a Situs inversus, az Egerek, A szegény csizmadia és a szélkirály és a Kövérkirály című darabokat. Idén is megrendezésre kerül az Ádámok és Évák Ünnepe, a Mindentudás Színházi Egyeteme, a 24 órás versfolyam és lesznek felolvasó színházi estek ezúttal a kolbászfesztiválhoz kapcsolódóan. Az évadnyitó műsorvezetői Komáromi Anett és Presits Tamás színművészek voltak. A műsor a szokásos gongszóval ért véget, amivel megbízott igazgatónk elindította a 2015/2016-os évadot. Ezt követően mindenkit vendégül láttunk egy teára a színész klubba, majd az érdeklődők egy kulisszajárás keretében bepillantást nyerhettek a Vesztegzár a Grand Hotelben című  zenés vígjáték próbájába, illetve a pincétől a padlásig bejárhatták a színházat. Aki a Békés Megyei Hírlapból kivágott kuponnal érkezett, 10%-os kedvezménnyel vásárolhatta meg új bérletét a jegyirodában.

Szeptember 7-én a Jókai Színház Bernarda Alba háza című előadásával nyitott idén a Vidéki Színházak Fesztiválja a Thália Színházban. A nézők arcán végig koncentrált figyelem tükröződött, mely végül hangosan zúgó vastapssá alakult. Jól indult a fesztivál! Federico García Lorca Bernarda Alba háza című drámájának flamencosított, különleges színpadi atmoszférát teremtő változata a Békéscsabai Jókai Színház elmúlt időszakának egyik „legkeresettebb” előadása, mely épp most nyerte el a Városmajori Színházi Szemle különdíját. A szarvasi, a szatmárnémeti és a kolozsvári sikerek után a Thália Színház közönségét is meghódította a produkció. A társulat nagyon pontosan, sok energiát megmozgatva játszott, melyet szinte lélegzetvisszafojtva figyelt a publikum, majd hosszú percekig szólt a taps az előadás végén. A nézőtérről kijövők csak a „nagyon jó volt”-okat ismételgették. Lantos Anikó fesztiváligazgató is sokáig méltatta az előadást és szívből gratulált a szereplőknek: Kovács Editnek, Nagy Erikának, Vadász Gábornak, Komáromi Anettnek, Fehér Tímeának, Tatár Biankának, Liszi Melindának, Tarsoly Krisztinának és valamennyi közreműködőnek. Koccintás az előadás után Lorca utolsó és talán legjobb drámája a Bernarda Alba háza. Az Andalúziában játszódó történetet átszövi a spanyolos temperamentum. Bernarda Alba otthonát – férje halála után – börtönné változtatja, ugyanis a hagyományoknak megfelelően a nyolcéves gyász ideje alatt a kinti világra néző minden ajtó és ablak becsukódik. Ez boldogtalanná teszi a zordon, kemény akaratú asszony és más-más természetű leányai életét. A házban élők nőisége pusztulásra van ítélve, börtönükből az út csak fizikai vagy szellemi szabadságuk teljes feladásához vezet. A Halálkatlanból csak holtan, vagy tébolyultan lehet szabadulni. Szenvedély, tűz, féltékenység, tánc, gyász és magány. Az előadás nyelvezete a rövid és tömör replikákra lecsupaszított lorcai szöveg és a flamenco világának (tánc, zene, ének) találkozásából születik meg. Ebben a színházi jelrendszerben egyformán fontos a hang, a gesztus, a ritmus és a látvány. A drámairodalom e gyöngyszemét Béres László, a Kolozsvári Magyar Opera művészeti tanácsadója álmodta színpadra – flamenco zenével és tánccal, a koreográfia Bajnay Beáta munkáját dicséri.