Rendkívüli évad elé néz színházunk 2020-2021-ben, hiszen a tavaszi időszak utolsó előadásait pótoljuk, miközben a tervezett darabok kimunkálásába fogtunk.

A vírus elleni sikeres védekezést Színházunk is szeretné megköszönni, így ingyenes nyári estekre várjuk a kultúrát kedvelő közönséget a TeÁtriumba! Július 13.  Zenés színház az egész világ – a Turay Ida Színház művészeinek műsora Július 14.  Az Ökrös Band virtuóz magyar cigányzenekar koncertje Július 15.  A közönség Szín/házhoz megy – a Békéscsabai Jókai Színház művészeinek ZENÉS válogatása a Színház házhoz megy program nagy sikerű sorozatából Július 16. „A női lélek rejtelmei” tárulnak fel Verdi, Puccini, Kálmán Imre, Lehár, Johann Strauss dallamaiban Benedekffy Katalin Prima-díjas koloratúrszoprán előadásában. Július 17.  Händel, Mozart, Vivaldi… – barokk és romantikus muzsika Galambos Hajnalka és Rázga Áron estjén Július 18.  Ady szerelmei – Tomanek Gábor és Nagy Erika irodalmi műsora, közreműködik Tábor Lajos Július 19.  A férfi és nő A. P. Csehov színházi szemüvegén keresztül – előadja Nagy Enikő és Jantyik Csaba Július 20.  Bye-bye, Gulyi! Gulyás Attila búcsúkoncertje. Valamennyi előadásunk 20.30 perckor kezdődik, ingyenes, ám – a helybiztosítás miatt – regisztrációhoz kötött. Regisztráció a www.jokaiszinhaz.hu oldalon, a Jókai Színház jegyirodájában, illetve a 06/66/519 – 550-es telefonszámon hétköznap 8.30 és 17 óra között. Ne felejtsék el bérleteiket sem megújítani, amire augusztus 25-től szeptember 18-ig lesz lehetőségük! https://jokaiszinhaz.hu/koszonjuk-bekescsaba-nezoi-regisztracio    

Méltósággal viselt betegség után hunyt el Kun Zsuzsa rendező, aki 1973 és 1976 között színházunk ügyelője és rendezőasszisztense volt, majd a Magyar Televízió szegedi körzeti stúdiójának szerkesztőjeként, főrendezőjeként dolgozott, később a Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után a budapesti televíziózás egyik legismertebb alakjaként a Reggeli, a Frizbi, a Dáridó és a Friderikusz Show meghatározó alkotója volt. Felkai Esztert, Déryné- és Jászai Mari-díjas színésznőt, koreográfust, színházunk örökös tagját kérdeztük közös munkáikról: „Egyik legelső, talán legkedvesebb emlékem Zsuzsáról: tüneményes, mackós alkatú fiatal lány volt, rögtön jóba lettünk. Valentyin Katajev: A kör négyszögesítése című komédiájában a táncok koreográfiáját én készítettem, amelyben a segédszínészek táncoltak is a függöny előtt. Zsuzsát az alkata nem épp erre predesztinálta… Így aztán azt találtam ki, hogy üljenek le a színpad szélére, és az orosz tánc elemeit felhasználva csak a kezük és a lábuk járt, de így is hatalmas sikerük volt. Később segédrendezőként Kaló Flórián: Négyen éjfélkor című darabjának színrevitelekor Orbán Tibor mellett instruált bennünket, és olyan előadást hozott létre, hogy százötvenszer játszottuk a Tiszántúlon. Békéscsabán Sík Ferenccel dolgozott, nagyon jó munkakapcsolat volt köztük. Ezután végezte el a rendező szakot. A vizsgafilmje főszerepére kért fel, amit Hervay Gizella Zuhanások című kötetéből rendezett. A férjem, Gálfy László hívta őt Szegedre rendezni. Zsuzsa később készített is róla egy filmet, Laci akkor kapta meg a Jászai Mari-díjat. Békéscsabára is visszajárt, 1991-ben a Bubust rendezte, 1998-ban pedig az Acélmagnóliákat, de a jutalomjátékomra is visszatért. Aki a tehetséget szerette, az imádta Zsuzsát.” Színházunk tisztelettel őrzi meg Kun Zsuzsa emlékét.                                                                                               (Szilágyiné Szabó Ágnes)

A Békéscsabai Jókai Színház TeÁtriumában június 29-én este 8 órától bemutatásra kerülő Két összeillő ember című zenés színmű a kialakult időjárási helyzetre való tekintettel elmarad. Az elmaradt előadás esőnapja július 3-a. A ma esti előadásra megváltott jegyek beválthatók a július 3-i vagy 4-i előadásokra, illetve igény szerint visszaválthatók. Szíves megértésüket köszönjük!

Május óta Egyed Zoltán az OISTAT Magyar Központjának elnöke. A Békéscsabai Jókai Színház díszlettervezőjét a karantén idején online választották meg, és elnökségi tag lett Vámos Zoltán operatőr, videótárvezető is. A színházi díszlet- és jelmeztervezőket, designereket, szcenikusokat tömörítő szervezet jelentőségéről Egyed Zoltánt kérdeztem. Az OISTAT (Szcenográfusok, Színháztechnikusok és Színházépítészek Nemzetközi Szervezete), célja a színházi szakemberek összefogása az egész világból. 1968-ban hozták létre hét ország közreműködésével, köztük Magyarországgal. Azért kiemelkedő, mert egy olyan egyesületről beszélünk, amelynek az alapítói között a vasfüggönyön innen és túl elhelyezkedő országok is szerepelnek. Így a magyar szakemberek be tudtak csatlakozni ennek a szakmának a nemzetközi vérkeringésébe. Bár a vasfüggöny ma már nem létezik, ez a fajta kulturális nyitottság, a másik megismerésének igénye még ma is nagyon fontos része az OISTAT szellemének, és ugyanúgy aktuális ma is, sőt talán még aktuálisabb, mint mondjuk 30 vagy 50 éve, hiszen ma – a technikának hála – olyan közel jöttek más kultúrák, hogy szinte karnyújtásnyira vannak egymástól – mondta Egyed Zoltán. A díszlettervező művészetével már többször elvarázsolta a közönséget, legutóbb az Egri csillagok, Várkonyi Mátyás és Béres Attila történelmi musicalének bemutatójára alkotott csodálatos virtuális világot, „kiterjesztett valóságot” a színpadra. Elárulta, hogy számára az OISTAT Tajvanban kezdett „megnyílni”, akkor ismerte fel, mit is jelent ez az együttműködés. 2017-ben Vámos Zoltánnal együtt részt vett az OISTAT világkongresszusán, ahol – mint fogalmazott – „a szélrózsa minden irányából, számtalan országból voltak jelen szakemberek, az egésznek mégis családias, baráti légköre volt”. Tényleg azt érezted Tajvanban, hogy ezek az emberek szakmailag és emberileg is nyitottak egymásra, és képesek az együttműködésre a nyelvi és kulturális sokszínűség mellett is. Számomra nagyon sokat jelent a Böröcz Sándorral való kapcsolat, aki a korábbi elnök volt, és a személyisége által valahogy „megfertőzött" engem is, Vámos Zolit is ezzel az egésszel, és nagyon szépen egyengette az OISTAT Magyar Központjának eddigi működését. Tavaly nyáron részt vettem a Prágai Quadriennálén, ahol hetven nemzet színházi szakemberei találkoztak. A fórum engem abban erősített meg, hogy látni kell, a technika hogyan vonul be az élet minden területére, természetesen a színházba is. Amit hallottam, kíváncsivá tett, hogy az új technikával mi mindent lehet kezdeni.  Az OISTAT főleg előadóművészeti, színházi szakembereket tömörít, de működik oktatási, tudományos és színháztörténeti szekciója is. Tagja többek között a Petőfi Irodalmi Múzeum, az Országos Színháztörténeti Intézet és a Békéscsabai Napsugár Bábszínház. Mint kiderült, a szervezet nagy előnye volt, hogy benne a szakemberek már akkor kiválóan tudtak együtt dolgozni, amikor (a szocializmusban) még nem volt egyszerű az utazás. A szakmai együttműködés fontos része azóta is a párbeszéd, ahol új irányzatokat ismerhetnek meg, a szakmák közötti találkozókon megoszthatják tapasztalataikat. Az elnökké választás komoly siker, elismerés, némi kárpótlást jelenthet a járvány miatt elmaradt három bemutatóért, amikre itthon és külföldön tervezett díszletet Egyed Zoltán. Mégsem haragszik nagyon a vírusra, úgy véli, arra jó volt, hogy az ember regenerálódjon, lelassuljon kicsit. Az előadásokba fektetett munkát persze sajnálja, de tudja, hogy tovább kell lépni; jó érzéssel tölti el, hogy a home-office időszaka után végre nyitott a színház, újra lehet a kollégákkal, az emberekkel találkozni, ami már mindenkinek nagyon hiányzott. Niedzielsky Katalin Fotó: Vámos Zoltán        

Óriási vita alakult ki a napokban a Színház- és Filmművészeti Egyetem működési átalakítása körül. Ahhoz, hogy megértsük az átalakítás időszerűségét, föl kell tennünk egy egyszerű, ám annál mélyebben gyökerező kérdést: Miért nem szerződnek vidéki színházakhoz az egyetemen végzett színészek? Ez a látszólag egyszerű kérdés egy sor olyan problémára hívja fel a figyelmet, melyeknek orvoslása nagyon is időszerű. Mi a baj a vidéki színházakkal? Miért degradáló a friss végzősöknek Magyarország csodás nagyvárosaiban szórakoztatni és nevelni az embereket? Azokat, akiknek adójából elvégezhették az egyetemet és hódolhatnak a színjátszás nemes hivatásának? Miért értékelik jobban azt, hogy Budapest egyik eldugott utcájában független színházat játszanak, mint hogy ámulatba ejtsenek több ezer embert a szépen felújított színházaink egyikében? A 21. század egyik kulcs fogalma a mobilitás. A munkaerő, a tőke szabad mozgása az Európai Unió egyik alapköve. Ma már bárki vállalhat munkát elképzeléseinek, álmainak megfelelően akár az országhatáron belül, akár kívül. Ezzel a lehetősséggel igen sokan élnek is épp úgy a szellemi munkát végzők körében, mint a fizikai szakmák területén. A mobilitás szabadságot ad, a terület, a hely nem akadályozza az embereket céljaik elérésében. Vidéki színházigazgatóként viszont több éves tapasztalatom, hogy a SZFE végzősei nem mozdulnak, vagy csak igen kis százalékban. A hallgatók kilencven százaléka Budapesten marad és független társulatoknál, a tanáraik által vezetett színházaknál vagy szinkron színészként folytatják tovább. Itt a valós probléma az arányokkal van. Semmi baj sincs a függetlenekkel, az alternatív társulatokkal, de elnyelik a hallgatók jó részét, ami mégiscsak elgondolkodtató. Legalább azt látnánk, hogy a különböző televíziós műsorok sorozataiban meghatározó szereplőkké válnának, de ott meg főleg az amatőrök dominálnak. Vidéken is van kultúra, van élet, és ami a legfontosabb: vannak emberek, akik szeretik és szomjazzák a színházat. Sőt, meg merném kockáztatni, hogy még hálásabb is a közönség, hiszen mostohatestvérként vannak kezelve, és ha olykor-olykor fővárosi előadást láthatnak, sokkal, de sokkal jobban értékelik azt. Személyes tapasztalatot is említenék: nemrég a Bánk bán bemutatásához Melinda szerepére kerestünk színésznőt. A szereplőválogatásra egyetlen hallgató sem jött el az egyetemről, annak ellenére, hogy ismert, fiatal, tehetséges rendező vitte színre. Ebből is látszik, hogy az egyetem vidékellenessége nem személyhez kötött, hanem egyértelműen gondolkodáshoz. Évek óta jönnek friss végzősöktől ajánlások Kaposvárról, Marosvásárhelyről, hogy szívesen dolgoznának velünk, de a Színművészeti Egyetem friss diplomásaitól eddig még soha nem érkezett ilyen jellegű megkeresés sem hozzám, sem más vidéki színházakhoz. Vidéken igenis lehet szakmát tanulni, új dolgokat kitalálni és kipróbálni, sőt lehet színházi forradalmat csinálni, mert minden megvan hozzá, ami csak kell. De ehhez szakítani kell a fővárosi kultúrelit szűk látókörű gondolkodásával. Ehhez bátor szív és tenni akarás kell. Kíváncsiság kell és végtelen alázat a közönség iránt. Seregi Zoltán, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója

Romantikus történet, mindent legyőző szerelem, csodálatos zene, halhatatlan slágerek – mindezt együtt kínálja Ábrahám Pál Viktória című nagyoperettje. A Békéscsabai Jókai Színház és a Magyar Zenés Színház közös bemutatóját szeptemberben láthatja a közönség, a próbák június 23-án kezdődtek el. Ábrahám Pál háromfelvonásos operettjének szövegkönyvét azonos című színdarabja alapján Földes Imre írta, a dalszövegeket Harmath Imre. Az előadás Békéscsabán – a nemzeti összetartozás évadjában, Trianon 100. évfordulójára emlékezve – Nemlaha György dramaturg átdolgozásában kerül színpadra. A Viktória nemcsak csodás történet az igaz szerelemről, kalandokkal és humorral fűszerezve, hanem a zenéje is különleges, hiszen az amerikai dzsessz, a keleti motívumok és a magyar népzene nagyszerű ötvözete. Az első világháború után több helyszínen (Szibéria, Tokió, Szentpétervár és Dorozsma) játszódó darab népes szereplőgárdát és kiváló énekhangokat igényel. Seregi Zoltán igazgató, az előadás rendezője az újranyitás utáni első olvasópróbán köszöntötte a vendégművészeket és a hazai színészeket, közreműködőket. Úgy fogalmazott: szimbolikus jelentőségűnek tartja, hogy éppen ennek a koprodukciónak az olvasópróbájával kezdődik a munka. Mint mondta, a nagylétszámú stáb és a két színház együttműködésének összehangolásához komoly egyeztetés szükséges, nemcsak Békéscsabán, hanem Budapesten is lesznek majd próbák. A köszöntő után a Viktória teljes csapata azonnal hozzá is fogott a szövegkönyv olvasásához, az énekléshez. A nagyszínpadi produkciót bérleten kívüli előadásként láthatja a publikum. John Webster nagykövet szerepét Kelemen Csaba játssza, Viktória, a felesége kettős szereposztásban Benedekffy Katalin és Vörös Edit lesz. Koltay László huszárfőhadnagyként Domoszlai Sándort, Jancsiként Bozsó Józsefet láthatja a közönség. Puskás Dániel, Nádra Kitti, Steinkohl Erika, Tomanek Gábor játszik többek között az előadásban, fellépnek a színház fiatal művészei és táncosként a Színitanház hallgatói, koreográfus Bozsó József. Niedzielsky Katalin Fotó: Bencsik Ádám/ A-TEAM  

Elsők között nyitott és június 26-ától egész nyáron át előadásokra várja közönségét a Békéscsabai Jókai Színház. A veszélyhelyzet feloldását követő újraindításról, a félbeszakított és az új évad összecsúszásáról, előadások pótlásáról és új bemutatókról tartott sajtótájékoztatót június 23-án délután Seregi Zoltán igazgató a Jókai Szalonban. Titkon azt remélték, hogy júliusban legalább szabadtéri előadásokat lehet már tartani, aztán örömhírként fogadták a zárt térre vonatkozó korlátozás megszüntetését. Seregi Zoltán elmondta, hogy nyáron játszani nem egyszerű, de így be tudják pótolni az elmaradt előadásokat, és az új szezon is hiánytalanul lebonyolítható. Júliusban a nagyszínpadon Murray Schisgal Szerelem, ó! című vígjátékát, a TeÁtriumban, az Ibsen Ház udvarán Csikós Attila Két összeillő ember című zenés darabját és James Waller regényének színpadi változatát, A szív hídjait játsszák. Július közepétől ugyanitt ingyenes előadásokat, zenés, irodalmi esteket terveznek. A karantén idején alighanem mindenki rájött, a közönség is, a színészek is, hogy színház nélkül nem lehet élni! Mindenki alig várta, hogy felmenjen végre a fehér füst, a színészek játszani akarnak, a közönség pedig előadásokat szeretne látni – hangsúlyozta a direktor.   Folytatják a Tizenhárom almafa próbáit, Wass Albert színművének bemutatója augusztus 12-én lesz és szeptember végéig látható a Sík Ferenc Kamaraszínházban. A Megfeszített című rockopera premierje májusban lett volna, június 30-ától újra próbálják, augusztus 19-én – a csabai bemutató előtt – Szarvason már előadják. Szeptemberben a Rigócsőr királyfi bérletes előadásait pótolják, csak úgy, mint a Lázár Ervin Programban elmaradt előadásokat.   Seregi Zoltán arról is beszámolt, hogy mivel a veszély nem múlt el, az egész ország területére elrendelt járványügyi készültség miatt fokozott figyelmet fordítanak a biztonsági előírások betartására, a nézőknek maszkot és kézfertőtlenítőt biztosítanak. A nyári fellépésekről elhangzott, hogy a Jókai Színház Alan Jay Lerner – Frederick Loewe My Fair Lady című musicalével Egerben, az Agria Nyári Játékokon, a Szarvasi Vízi Színházban és a Gyulai Várszínházban vendégszerepel. Szarvason az idén is játsszák a Monte Cristo grófját. A következő évad műsortervéről az igazgató egyelőre annyit árult el, hogy azt a nemzeti összetartozás, Trianon 100. évfordulója jegyében állították össze. A magyar kultúra napjára, január 22-ére a Trianon című musical színpadi változatát mutatják be, de ezen kívül több darab is – műfaji jegyeinek megfelelően – kapcsolódik majd a történelmi témához. Niedzielsky Katalin Fotó: Bencsik Ádám/ A-TEAM