Vígjátékokkal és komédiákkal vár a hétfőn kezdődő XV. Nemzetközi Shakespeare Fesztivál, Gyulán. A fesztiválra a Gyulai Várszínház a Sztalker Csoporttal és az Teatro Potlach Társulattal közösen két saját bemutatóval is készül. Magyar, orosz, iráni, grúz és olasz színházak vidám Shakespeare előadásaival július 8. és 14. között rendezik meg a XV. Nemzetközi Shakespeare Fesztivált a Gyulai Várszínházban. A fesztivál egy hete alatt naponta két-három programra is sor kerül az utcaszínházi jelentektől, a kamaraszínházi, táncszínházi előadásokon, filmvetítéseken át a nagyszínpadi produkciókig. Vidám Shakespeare Július 9-én, a Shakespeare-fesztiválon mutatja be a Sztalker Csoport és a Gyulai Várszínház közös produkciójukat, a Vízkereszt, de amúgy mindegy című darabot ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében. A híres komédiát Vecsei H. Miklós fordította újra, a nyilvános főpróbát július 8-án tartják.  Az alkotók vallják, Shakespeare Vízkeresztjében minden megvan, amire a színház vágyik. Egyszeri és megismételhetetlen élménynek ígérkezik a Várszínház másik saját produkciója, a Vidám Shakespeare július 13-án. Az olasz Teatro Potlach Társulattal közös helyspecifikus előadás Gyulán készül, olasz, indiai, gyulai, békéscsabai színészek, néptáncosok, népzenészek részvételével, kifejezetten a fesztiválra, a gyulai vár belső tereinek felhasználásával és átalakításával. Az előadás életre kelti a shakespeare-i vígjátékok hőseit, helyzeteit, és magát a híres történelmi várat is. Kifejezetten a fiatalokhoz szól, fiatal alkotók, előadók által a Permből érkező orosz U Mosta Theatre Vízkereszt, vagy amit akartok című előadása július 11-én, és a Tbilisiben készült grúz Nodar Dumbadze Professional State Youth Theatre Sok hűhó semmiért-je 12-én. A fesztivál zárónapján 14-én a Teheránból érkező Mostaghel Theatre Szentivánéji álom produkcióját látható, amely tavaly a gdanski nemzetközi Shakespeare Fesztiválon a legnagyobb sikert aratta. Az élénk, dinamikus előadás cirkuszi hagyományokon alapul, tele teátrális varázslattal, akrobatikus jelenetekkel, meglepő színpadi megoldásokkal. Az idei Shakespeare Fesztivál repertoárjának magyar produkciói között táncszínházi darabokat is láthatun a Juhász Kata Társulat (10-én) és a Kulcsár Noémi Tellabor (12-én) bemutatásában, illetve meghívást kapott a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának előadása, A vihar is. Idén is lesz szakmai konferencia Pikni Natáliával, Almási Zsolttal, Nagy Andrással, Fazekas Sándorral és Nádasdy Ádámmal, Fábián Annamáriával, irodalmi beszélgetés, amelyben napjaink egyik legnépszerűbb költőjével, a shakespeare-i szonettek fordítójával, Szabó T. Annával, a költőtárs Farkas Wellmann Éva beszélget, délutáni filmvetítések, valamint workshop középiskolásoknak, sőt, idén újdonságként még tánc-workshop is. A világhírű étteremkalauz, a Gault & Millau által is jegyzett Patrióta Étteremben Shakespeare korabeli ételeket kóstolhatunk. ELMARAD viszont a július 8-ára meghirdetett, a Szentivánéji álomból készített francia Dream című produkció a Théâtre National de Nice társulatnál keletkezett leküzdhetetlen akadályok miatt. Az előadásra vásárolt jegyek visszaválthatóak a színház jegypénztárában (Kapusház, Várkert utca), illetve érvényesek aznapra a SZTALKER Csoport és a Gyulai Várszínház közös bemutatójának, a Vízkereszt, de amúgy mindegy című előadásnak a nyilvános főpróbájára. 

Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékát adja elő a Békéscsabai Jókai Színház július 6-án, szombaton este fél kilenctől a Szarvasi Vízi Színházban, egy hét múlva, július 13-án pedig a Csabai Nyár programján, a Városháza díszudvarán. Az előadásban majdnem az egész társulat játszik, és a Sztojka zenekar húzza a talpalávalót. A 2018-19-es évadban nagy sikerrel bemutatott produkciót Katkó Ferenc rendezte, a Nyíri Balázs vidéki kisbirtokos és felesége, Pólika szakításának és újra egymásra találásának története a 19. század végi dzsentrik, a duhajkodó, mulatozó földesurak világát idézi. Az előadásban klasszikus cigányzene és autentikus magyar népzene szól, közreműködik Schäfer Szilveszter és a Sztojka zenekar. Balázs szerepében Csomós Lajost, Pólikaként Csonka Dórát, Zsani néniként a Jászai Mari-díjas Kovács Editet láthatja a közönség, Pepi néni Fehér Tímea, Mina néni Nagy Erika. Tege Antal Viktor pesti jogászt, Földesi Ágnes Villő Birit, Veselényi Orsolya Kisvicáknét, Mészáros Mihály Lajos bácsit kelti életre. A koreográfiát ifjabb Mlinár Pál, a díszletet Egyed Zoltán, a jelmezeket Kiss Kata alkotta. Fotó: Nyári Attila/ A-TEAM

Nincsen nyári játék, Szarvasi Vízi Színház My Fair Lady nélkül! Alan Jay Lerner és Frederick Loewe világhírű musicaljét a Békéscsabai Jókai Színház előadásában július 5-én, pénteken este fél kilenctől láthatja a közönség. A kedves virágáruslány, Eliza Doolittle és a túl szigorú nyelvészprofesszor, Henry Higgins története a 2018. májusi békéscsabai premier óta meghódította a szíveket, és az előadás már tavaly nyáron is nagy sikert aratott a Szarvasi Vízi Színházban is. A George Bernard Shaw Pygmalion című színműve és Gabriel Pascal filmje alapján készült musicalben Higgins professzort most Kautzky Armand Jászai Mari-díjas színművész játssza, a többi főbb szereplő változatlan; Elizát, a virágáruslányt Papp Barbara, Pickering ezredest a szintén Jászai Mari-díjas Bartus Gyula alakítja. A házvezetőnő, Mrs. Pierce szerepében Fodor Zsókát, Alfred P. Doolittle-ként Katkó Ferencet láthatja a publikum. A próbák közti szünetben Békéscsabán a Higgins professzort alakító Kautzky Armand színművész osztotta meg velünk a darabról és a szerepéről gondolatait: – Alapvetően egy remekműről van szó, akár Shaw eredeti darabja, akár a később létrejött zenés változat, nem véletlenül lett világsiker. Radó Denise már harmadszor rendezi itt, Békéscsabán a darabot, és 2016-ban Szolnokon már játszhattam ezt a szerepet, melyre nagyon készültem és nagy örömmel vállaltam el. A Szarvasi Vízi Színházban, majd Budapesten bemutatásra kerülő musical számomra egy különleges munka, mert én korábban egy másik fordításban játszottam, így újra kellett tanulnom. A Jászai Mari–díjas színművész a professzor szerepéről és Elizához fűződő viszonyáról is beszélt.               -Itt nemcsak két ember egymásra találásáról van szó, hanem egyidejűleg önmagukra találásukról is, ettől különösen érdekes, két síkon játszódó történet. Ami még számomra kihívás, az az elhanyagoltság,   Higgins nem nagyon figyel magára, öltözködésére, emberekhez való viszonyulására, ezért visszafelé kell építsem magam a szerepben. Az egész társulatot, kitűnő színészeket és zenészeket felvonultató előadást a Jászai Mari-díjas Radó Denise rendezte, a nagyszerű zenekart Rázga Áron vezényli. A július 5-ei szarvasi előadás esőnapja július 8., szintén 20.30 órai kezdéssel. A produkció azután kétszer látható Budapesten, a Városmajori Szabadtári Színpadon, július 11-én és 12-én, az előadások ott 19.30 órakor kezdődnek. Szöveg, fotó: Rácz Attila  

Három fiatal színész, Lakatos Viktória, Sallai Zsóka és Lévai Attila közös zenei esten ad elő válogatást Cseh Tamás életművéből július 4-én 20.30 órakor a Csabai Nyár programján, a Békéscsabai Jókai Színház TeÁtriumában. A méltán híres zeneszerző, színész és előadóművész dalait a három fiatal színész először a Szarvasi Vízi Színházban adta elő tavaly nyáron, Cseh Tamás születésének 75. évfordulója alkalmából. Az idei évben egy szomorúbb esemény miatt aktuális a műsor, tíz éve, hogy elvesztettük a legendás zenészt. Az egyedi és a mai napig izgalmakat tartogató dalok létrejöttének fontos dátuma 1970, ekkor ismerkedik meg Bereményi Gézával, összeköltöznek és rögtön dalszerzésbe kezdenek. Cseh Tamás első nyilvános fellépése 1972 augusztusában volt a Huszonötödik Színházban, Gyurkó László meghívására. A másik fontos találkozás 1975 telén Másik Jánossal, akivel első közös lemezük 1977-ben jelenik meg "Levél nővéremnek" címmel. A mostani estre a három színművész közösen válogatta a műveket, melyeket csörgő, ukulele és természetesen akusztikus gitár kíséretében adnak elő, de lesz prózai szám is. A rendezvényre a belépés ingyenes.                                                                                                                                                                                                                                                                                                              Fotó: A-TEAM  

Sem a színház, sem a festészet nem az a műfaj, amit csak úgy abba lehet hagyni, ahonnan olyan egyszerűen nyugdíjba lehet menni. Gnandt János azonban (vagy éppen ezért) úgy döntött, megválik a Békéscsabai Jókai Színháztól, átadja a festőtár vezetését másnak. (Niedzielsky Katalin interjúja) Régen terveztük ezt a beszélgetést, akkor egy kitüntetés lett volna az apropó, és a kérdés az, hogy miként lehet összehangolni a művészi és a festőtárvezetői munkát. Aztán az események elsodorták a találkozónkat, és az élet felülírta a kérdések sorrendjét. Az évadzárón elbúcsúztál a társulattól, 29 tartalmas esztendő után határoztál így. Miért? Felgyorsultak a dolgok, de az is lehet, hogy csak mi lassultunk le. Minden felgyorsult körülöttünk, az információáramlás, az egész életünk, mindenki rohan; az emberek szabadideje lerövidült, régen le tudtunk ülni sörözni, beszélgetni, ma már sajnos ez nem megy. A munka oltárán sokat áldozunk fel a magánéletünkből. Sem a színház, sem a tanítás nem olyan hely, hogy amikor dudál a gyár, letesszük a szerszámot és hazamegyünk. A színház, a festészet olyan, hogy ha éppen nem csinálod, akkor is gondolkodsz rajta, ha éppen nem tanítasz, akkor felkészülsz rá. A festészet és a színházi háttérszakma is teljes embert kíván, és akkor még nem esett szó a harmadik hivatásodról, a tanításról! Festészetet, díszlet- és jelmeztervezést oktattál középiskolásoknak. Szerencsés ez a város, mert itt két művészeti szakközépiskola is működik. Amikor idekerültem, a ruhaipariban tanítottam, egy év múlva már az evangélikus gimnáziumban is, a ruhaipari megszűnését követően a Szent-Györgyi Albert Gimnáziumban és Szakközépiskolában. Öröm, hogy ezekben az iskolákban jó eredmények születnek, ahogyan az is, hogy a volt diákoknak van hova visszajönniük. A friss tudást jó hazahozni, a tanításhoz mindig új szellem kell, ezért is fejeztem be a tanítást már négy évvel ezelőtt. Úgy gondoltam, hogy én már a tanításban a mai idők szellemét nem képviselem eléggé, az oktatás is jelentősen átalakult, ezért jobb, ha átadom a katedrát. Furcsa ezt hallani. A Te mértani, precíz, rendet, fegyelmet sugárzó művészeted igazán mai, modern, amihez kevés hasonlót találunk. Erőteljes színeid határozott formáid tiszteletet parancsolnak, ugyanakkor mint ha fiatal alkotótól származnának. Igen, gyakran mondják, hogy fiatal alkotóra jellemző ez a festés, ez a problematika, ezek a gondolatok. De a lényeg, hogy hosszú időszakon át egyszerre két iskolában is tanítottam, és a színházi festőtári munka is nagyon lefoglalt. Mindkét terület nagy odafigyelést igényelt, főleg, ha igényes vagy, és emellett nem jutott időm másra. Aradon születtél, Temesváron végezted a Tanárképző Főiskolát, tanítottál, színházban dolgoztál díszletfestőként. Miért jöttél át 1990-ben Magyarországra? Volt jó pár év, úgy tíz biztos, amikor nagyon megkeserítették az életünket Ceausescu idejében. A forradalmat nagy eufória kísérte, amikor mindenki szeretett mindenkit, aztán ezen felülkerekedett a politika. Egymás ellen uszítottak embereket, jól szervezett gépezet működött, jött a marosvásárhelyi pogrom, ami megmérgezte a további életünket, lecsillapított minden örömöt. Láttam, elég egy semmiséget felfújni, elég egyetlen szikra, hogy a román barátaimat ellenségeimmé tegye. Polgárháborús helyzet volt, ami megmutatja, ki a barátod, ki az ellenséged. Ez volt az egyik oka annak, hogy eldöntöttem, áttelepülök. De volt egy másik fontos ok is. Otthon, a családban mindig magyarul beszéltünk. Édesapám Nagykárolyban született, az ősei a Bodeni-tó környékéről származtak, édesanyám az Arad melletti Nagyperegről, mindketten német ajkú családban születtek, német a nevük. Édesapám olyan magyar érzelmű ember volt, amihez hasonlót nem ismertem. Akkoriban kétévenként utazhattunk ki az országból. A forradalom után egy delegációval jártam itt, fogadtak a múzeumban, akkor tudtam meg, hogy éppen díszletfestőt keres a színház. Gálfy László igazgató vett fel ősztől, a színészházban laktam, a színházban festettem. Jó volt az is, hogy közel voltam Aradhoz, jártam haza a szüleimhez, a feleségemhez, aki két év múlva jött utánam… Érdekes, hogy amikor öt évig Moldovában, a csángók földjén tanítottam, akkor is a szerencse hozta, hogy éppen Aradon a színház díszletfestőt keresett, ahogyan itt is… Kicsit elkalandoztunk az időben. Mi volt a második ok, amiért áttelepültél? Ja, igen. Hiába éltem ott, az anyanyelvem magyar, románul sosem tudtam volna magam tökéletesen kifejezni, mindig éreztem a kínt. Ezért hazajöttem, és itt végre anyanyelvemen tudok gondolkodni, kifejezni magam, és ennek nagyon örülök. .   A színházi díszletfestés azért más, mint amikor a festőművész saját akaratából alkot. Nagyon más, nem saját ötlet, hanem tervek alapján dolgozik, szükséges az empátia a díszlettervezővel. Van terv, vannak képek, de mire színpadra kerül a munka, sok minden megváltozik. Kell a gyakorlat, amit több, mint 300 darabban, amiben dolgoztam, talán megszereztem. De minden alkalommal öröm megvalósítva látni a tervező elgondolását, főleg, ha még a színészek is jól érzik magukat benne. S persze, ha az ember valamihez hozzáfog, azt jól vagy inkább a legjobban kell megcsinálni. A legtöbbet Székely László tanár úrtól tanultam. Csodálatos követni, hogyan és mitől lesz székelyes az a díszlet, hogyan fogja fel tanár úr a színpadi teret, ahol a cselekmény játszódik. Milyen alaposan tervezi meg, állítja színpadra az elképzeléseit, még a világítást, a fényt is megrendezi, egészében látja az előadást, ez a módszer nagyon megkapott. Pár kedvenc díszlet abból a 300 előadásból? Székely László tervezte a Bernarda Alba házának díszletét, nagy boldogság volt, hogy elkészíthettem; a méretek, az arányok, az óriási fehér falak, a fények remekül hatottak. A Jézusfaragó embernél a meredek hegyoldal volt különös a színpadon, és persze az erdő az aljnövényzettel, amit úgy hordtunk össze. A Jézus Krisztus Szupersztár monumentális díszlete is felejthetetlen, mobilnak készült, szabadtérire. 2014-ben megkaptad a színházi háttérszakmákat elismerő Magyar Teátrum díjat. Tavaly a 25 éves Békéstáji Művészeti Társaságot a Békéscsaba Kultúrájáért kitüntetéssel jutalmazták, új elnökként Te vetted át az elismerést. De most már nem csöngetnek be, nem megy fel a függöny. Hogyan tovább? Eddig csak nyáron, nagyjából két hónapig, esetleg hétvégeken tudtam hangulatba hozni magam, hogy elkezdjek valamin dolgozni. Ezen szeretnék most már változtatni, a saját ötleteimet szeretném megvalósítani. Világos. De tavaly tavasszal megválasztottak a Békéstáji Művészeti Társaság elnökének. Ez mennyi munkát jelent? Annyit, amennyit beleölsz. Tavaly nyáron szerveztem a társaságnak egy kiállítást Budapesten, pályázatból elutaztunk Bécsbe, a 100 éves Bauhaus emlékére rendezett kiállításra ellátogattunk Budapestre, a Ludwig Múzeumba, és minden nyáron, július második felében megszervezzük a nemzetközi művésztelepet. Mindig szerettem másokért dolgozni, főleg akkor, ha láttam az értelmét, ha kaptam visszajelzést. De az az igazság, hogy sokszor felébredtem éjszaka, vagy a színház, vagy az iskola, vagy a társaság foglalkoztatott, sok erőmet elvett az agyalás. Aztán feltettem magamnak a kérdést: Kell ez nekem? A másokért vállalt felelősségbe kicsit belefáradtam. Jó lenne most már inkább magammal is foglalkozni, festeni szeretnék minden nap, és nyugodtan aludni. Úgy legyen! Tartalmas éveket, szép képeket kívánok Neked! Niedzielsky Katalin Fotó: A-TEAM

Hat szakon 36 fiatal szerzett OKJ-s végzettséget a Békéscsabai Jókai Színházban működő Színitanházban. A 2018/2019-es tanévben 78 diák tanult a Baross Imre Artistaképző Intézet tagiskolájában, az első évfolyamon 33. Divat- és stílustervezőként 6, gyakorlatos színészként 9 fiatal végzett az idén, 2 közművelődési és közönségkapcsolati szakembert, 4 színházi táncost, 7 színháztechnikust, szcenikust, valamint 8 színészt bocsát ki a békéscsabai iskola. Az évzárót június 15-én délután tartották a Vigadóban, ahol elhangzott, hogy minden tanuló jó eredménnyel vizsgázott. A gyakorlatos színész és a színész osztály vizsgabizottságának elnöke, Kovács Gábor Dénes kiemelte, hogy mindhárom színészképző iskola vizsgaelőadását látta, ahol az OKJ-s képzés színházhoz kötődően történik. A Színitanházról úgy vélekedett, hogy itt a szakmai képzés középpontjában érezhetően a tanulók állnak, a színpadi előadások mindegyike jó választás volt, a tanulók megmutathatták képességeiket. Egy jeles eredmény született, Boldog Ágnesé, aki már a Jókai Színház előadásaiban is bizonyított (Pszicho, Nem élhetek muzsikaszó nélkül). A színházi táncosok hasonlóan „remekeltek”, a képzés minden területét felvonultató próbatermi gyakorlatok után, „a színpadi szereplésük jól felépített, szakmailag átgondolt, látványos volt”. Born Gergely néptánctanár munkáját külön is kiemelték a vizsgabizottság tagjai. Garai Maja Anna jeles oklevele bizonyítja, hogy „mind a klasszikus, mind a néptáncban, modern táncban otthon van”. A színháztechnikus, szcenikus szakma vizsgája ebben az évben Budapesten volt, az anyaintézményben tanuló diákokkal együtt. A szakemberek véleménye szerint most is beigazolódott, hogy „a Jókai Színházban mint gyakorló helyen végzett oktatás életszerűségével kiemelkedik más iskolák képzései közül”. Jákri Tamás jelese és több jó bizonyítvány is ezt támasztja alá. A divat- és stílustervezők előre megadott tematika szerinti öltözéket, portfóliót, kétéves munkájukat bemutató albumot készítettek. Munkájukat igényesség, kellő szakmai tudás jellemezte. Bajzáth Anikó külön dicséretben részesült. A közművelődési és közönségkapcsolati szakember képzés országosan elsőként indult Békéscsabán, a szakma tartalmi anyagának kidolgozásában a színház dolgozói is részt vettek. A szakmára és az elsőként vizsgázókra külön érdeklődéssel figyeltek a vizsgabizottság tagjai. A tanulók a jegyirodai és a színházi feladatokat szépen teljesítették, Lenhard Zsuzsanna jeles eredményt ért el. Niedzielsky Katalin

1964. június 28. borongós vasárnap este, borongós hangulatú művészek, borongós hangulatú nézők gyülekeztek a Blaha Lujza téren a Nemzeti Színház körül. Tudott volt, hogy aznap van az épületben az utolsó előadás, Básti Lajos főszereplésével, Shakespeare Lear király. Abban az időben nem volt divat bejárni a színházba annak, akinek nem volt előadása.( Ez alól Kálmán György volt kivétel, ő minden este ott volt az épületben.) Mégis sorban érkeztek a Nemzeti Színház akkori „nagy öreg”-jei. Bihari József elsőként, aki székely isteneit emlegetve szórt átkot a döntéshozókra. Körbejárta az épületet – a süllyedőtől a zsinórpadlásig -, majd az előcsarnokot. Végül a nézőtéren könnyes szemmel mondott néhány – itt nem idézhető – szitokszót, majd a társalgóban bejelentette a nyugdíjba vonulását. Somogyi Bogyó (Erzsi) a maga csendes módján besétált a színpadra, megcsókolta az előfüggönyt, majd az öltözője ajtaját és sírva távozott. Gózon Gyula bácsi az orra alatt csak azt mormogta – két apró füttyszó között – milyen szerencse, hogy Lilike (Berki Lili , a felesége) ezt nem érte meg. Maklári Zoltán – aki abban az időben már Balatonfüreden élt és csak ritkán járt a fővárosba – bejött, körbejárt, mondott néhány szitokszót a Majorra és elviharzott. Mészöly Dezső – aki nem annyira köztudott ügyelőként ott dolgozott három évig a negyvenes években – Zsolt István főügyelőt kérte, engedje meg, hogy az ügyelőpult mellől nézze a fordításában játszott előadást. Elkezdődött az előadás rendkívül emelkedett és feszült hangulatban, a végére szinte a teljes társulat a színfalak mögött állt. Az utolsó mondatokat Gelley Kornél mondta, elcsuklott a hangja, a takarásból Kálmán Gyuri súgta be az utolsó mondatot. Zsolt István – aki az nap „ünnepelte” a 43. születésnapját – megsimította a fejemet és azt mondta: „maga engedje le a függönyt, mert remélem megéri, hogy az új épületben is maga húzza föl!” – Vátesznek bizonyult. A zsúfolásig megtelt nézőtérre az előadás végére legalább ötszáz ember zúdult be a „szervek” legnagyobb döbbenetére. A viharos taps 27 percig zúgott, majd néma csendben távozott néző, művész és háttérdolgozó egyaránt. 1965 tavaszán fölrobbantották az épületet. Kadelka László

„A varázslatos musical” címmel nagy sikerű zenés darabokból hallhatunk válogatást a Békéscsabai Jókai Színház művészeinek és sztárvendégek előadásában, a Csabai Nyár programsorozatban június 30-án 20.30 órától. Olyan híres musicalekből csendülnek fel ismert slágerek, mint például a Mozart, A vámpírok bálja, a Chicago, a Jézus Krisztus szupersztár vagy a Rudolf. A csabai nézők számára ismert és kedvelt színészek lépnek fel az összeállításban: Liszi Melinda, Gulyás Attila, Csonka Dóra, Nagy Róbert, Balázs Csongor, Gábor Anita, Harcsa Boglárka, Biró Gyula, Nádra Kitti. Az est két sztárvendége: Koós Réka, a Madách Színház művésze és Kocsis Dénes a Fővárosi Operettszínházból. Könnyed és varázslatos estével várják az érdeklődőket a művészek egy álarcos maszkabálra, a jól ismert slágerek felidézésére. A műsort összeállította: Nagy Róbert, tánc-játékmester: Mlinár Péter.    

„Sárga tengeralattjáró” címmel Beatles-dalokból hallhat összeállítást a Csabai Nyár közönsége június 28-án 20.30 órától a Városháza díszudvarán. A Beatles-est ötletgazdája Seregi Zoltán, a Jókai Színház igazgatója volt, hiszen a teátrumban és a Napsugár Bábszínházban kiváló zenészek és nagyszerű énekesek vannak, így adottak a feltételek egy színvonalas zenés összeállításhoz. Első alkalommal a Szarvasi Vízi Színház 2018-as szezonzáró rendezvényén hangzottak el Beatles-dalok, az alapkoncepció már akkor is az volt, hogy azokat újrahangszerelve, átdolgozva adják elő. A zenekar felállása változatlan: Halász Illés dobol, Szűcs Péter basszusgitáron játszik, Rázga Áron zongorázik, Berta János szaxofonozik, Lovas Gábor szóló gitáron, Balázs Csongor pedig akusztikus gitáron játszik. Csonka Dóra, Gábor Anita, Liszi Melinda, Gulyás Attila és Balázs Csongor énekel. Az idei előadás programja 5-6 új zeneszámmal bővül, így egész estét betöltő produkció lesz látható és hallható. Az örökzöld slágerek megszólítanak minden korosztályt, a jazztől a funky-ig a különböző stílusú Beatles-dalok az idősebb, a középkorú és a fiatal generáció kedvencei. A zenekar tervei között szerepel, hogy fellépnek majd az Egri Road Beatles Múzeumban.                                                                                                                                                                                                                                  Fotó: A-Team  

A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) a Békéscsabai Jókai Színházzal közösen tartotta meg vers- és novellaíró pályázatának díjkiosztó gáláját a Szarvasi Vízi Színházban június 25-én este, amelyen a Misztrál zenekar koncertet adott. Az ünnepség két házigazdája és műsorvezetője Komáromi Anett és Presits Tamás színművész volt, akik bevezetőjükben ismertették a Jókai Színház elkötelezettségét a kommunikációs akadálymentesítés érdekében. A teátrum számtalan eszközzel igyekszik megteremteni az esélyegyenlőséget, a mindenki számára teljes színházi élményt, 2011 óta fokozottan felkarolja az akadályozottsággal élőket. Az Angyalok szárnyalása programsorozat, a látássérültek számára narrált színházi előadások és a 2011 óta ingyenesen megtekinthető jelelt előadások mind ebbe a körbe tartoznak. A gála két részből állt, az első részben a pályaművekből készült műsor volt látható, a Jókai Színház színművészeinek előadásában, majd a második részben a Misztrál együttes adott koncertet. Az ünnepélyes díjátadáson részt vett Fekete István, a SINOSZ békéscsabai elnöke és Krisánné Simon Tímea, a szervezet titkára. Mindkét műfajban, vers és novella kategóriában is megosztva két második helyezettet választott a zsűri. Vers kategóriában a következő eredmény született: különdíjban részesült Varga László Károlyné és Cseh Zoltán, harmadik helyezett Szalayné Komlósi Gizella, megosztott második helyezett Kővári Mária és Molnár Ilona, az első helyet pedig Forgács Irén Tünde szerezte meg. Novella kategóriában különdíjat kapott Nagy Anikó, harmadik helyezett Molnár Ilona, megosztott második helyet ért el Kővári Mária és Császár Vilmos, az első díjat Paján Csaba kapta meg. Az ünnepi gálán jelnyelvi tolmácsolásával közreműködött Vörös Zsolt, az esemény fővédnöke pedig Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár volt. Rácz Attila Fotó: Lipták Szabolcs/ A-TEAM  

Embernek maradni címmel Szőke István Atilla verseiből, novelláiból hallgathat válogatást a TeÁTrium közönsége június 27-én, csütörtökön 20.30 órakor. A Csabai Nyár rendezvényén közreműködik Nagy Erika és Tomanek Gábor színművész. Szőke István Atilla költő, író 17 verseskötetéből, regényeiből, színdarabjaiból a magyar múlt tisztelete, a műveltség, a megmaradás fontossága csendül ki, ősi örökségünk és a magyar nyelv megóvására figyelmeztet a szerző minden művében. Tomanek Gábor színművész nagy tisztelője a költőnek, akit Időkortyolók című, 2016-ban megjelent regénye újkígyósi bemutatójakor ismert meg közelebbről. Korábban A végtelenség vándora című költeményéből mondott lemezre részletet. A Pettymese, avagy Bogár Katica elveszett pettyei című mesejátékot tavaly tavasszal a Színitanház első éves színész hallgatói vizsgadarabként mutatták be Seregi Zoltán rendezésében. Gyönyörű szépen ír, olyan csodálatos nyelven, mint Arany János. Magyarságkutató és költő, regényeiben a magyar nép történetét, titkait mondja el. Nagy mesélő, lenyűgöző az az óriási történelmi és irodalmi tudás, műveltség, ami árad műveiből, előadásaiból – mondta Tomanek Gábor. S az ország egyik legjelentősebb, ha nem a legrangosabb költőjének nevezte Szőke István Atillát, akinek több, mint 1400 fellépése volt egy évtized alatt Magyarországon és a Kárpát-medencében. A Jókai Színház művésze szerkesztette a műsort, s előzetesen annyit árult el, hogy az est alapja egy irodalomóra, amivel már néhányszor felléptek könyvtárakban. Ezt az órát most kibővítik, először A végtelenség vándorából hangzik el részlet, utána a magyarság-versek következnek, majd szerelmes líra, vicces versek, szójátékok, novellarészletek és a búcsúversek. Az est végén Bagdi László költő beszélget Szőke István Atillával, aki könyveket is hoz magával, amiket meg lehet vásárolni, és szívesen dedikál a közönségnek. A Csabai Nyár rendezvénye a TeÁtriumban ingyenes. Niedzielsky Katalin Fotó: A-TEAM

Az igazmondó juhász és az aranyszőrű bárány című zenés mesejátékot június 26-án, szerdán este fél kilenctől láthatja a Szarvasi Vízi Színház közönsége. Szarka Gyula és Zalán Tibor művével, a Békéscsabai Jókai Színház előadásával együtt kilenc mesedarab várja a gyerekeket az idei nyáron. Minden műfaj kedvelőire gondoltak a szervezők, amikor összeállították a kilencedik szarvasi nyár programját; a nyári színház repertoárja legtöbbet, 15-öt vígjátékból kínál a szórakozni vágyó közönségnek, a komédiák, zenés bohózatok után szám szerint a mesedarabok következnek, ezekből kilenc szerepel műsoron. Június 19-én Jékely Zoltán – Kocsár Miklós mesejátéka, a Mátyás király juhásza ment az egri Gárdonyi Géza Színház előadásában. A második mesét a Körös-parton a Jókai Színház adja elő, ez lesz Szarka Gyula zenéje, Zalán Tibor átdolgozása, Az igazmondó juhász és az aranyszőrű bárány című produkcióban a főbb szerepeket Nagy Róbert, Mészáros Mihály, Puskás Dániel, Komáromi Anett, Csonka Dóra, Nádra Kitti játssza. Július 3-án 20.30 órától a Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack című zenés mesejáték látható a Zentai Magyar Kamaraszínház társulatától, a főbb szerepekben Lőrinc Tímea, Papp Arnold, Virág György. A Budaőrsi Latinovits Színház A négyszögletű kerek erdőt, Lázár Ervin meséjét hozza el Szarvasra július 10-és este fél nyolckor. A Cervinus Teátrum művészeti fesztiválján a Holle anyó című családi musical kerül színe július 14-én 20 órakor. Szintén a Cervinus adja elő a Drótos Jankó című táncjátékot július 18-án 19.30 órakor. Béres Melinda Csingiling és a kalózok című mesejátékát a Turay Ida Színháztól láthatja a közönség július 31-én 20.30 órától. Augusztus 7-én este fél nyolctól Lili és Lali meseországban címmel a Fővárosi Nagycirkusz előadása várja az érdeklődőket. Augusztus 14-én este fél nyolctól Keszekusza varázspálcája címmel ökomesét tekinthetnek meg a gyerekek és az őket kísérő felnőttek a Múzsák Társulat előadásában. Fotó: A-TEAM