Diótörő és egérkirály – jelmez
Szomor György – Szurdi Miklós – Valla Attila: Diótörő és Egérkirály zenés mese, mesés zene, családi musical két részben Diótörő, Karl Vastag Tamás m.v. / Balázs Csongor Marika, Mantonate Békefi Viktória m.v. / cover: Köböl Lilla Király, Tanácsos Tomanek Gábor Királyné, Tanácsosné Nagy Erika Egérkirály Gerner Csaba Egérkirálynő Fehér Tímea Pirella Gubik Petra / cover: Tatár Bianka Esztelen, Laura Tatár Bianka / cover: Rigler Renáta szh. Nesztelen, Frida Köböl Lilla / cover: Csonka Dóra szh. Klárika, Lujza Mészáros Ágnes m.v./cover: Csonka Dóra szh. Törpe Vadász Gábor / Besztercey Attila m.v. Pantalone Szőke Pál Szakács baba, Hilke Liszi Melinda Búgócsiga, Londiner, Ludwig Nagy Róbert Bohóc, Friedrich Katkó Ferenc Koronarágó Várfi Sándor m.v. Kintornás, Vak egér Szabó Lajos Egér báró Czitor Attila Zenegér Ragány Misa Gyeregér Csomós Lajos Papegér Szomor György Nádasdy-díjas Kecsegér Jónás Andrea m.v. Drosselmeier Jancsik Ferenc Pocakos, Konrád, Kalóz, Orvos Hodu József Ernesta néni Veselényi Orsolya Lámpagyújtó, Kapunyitási miniszter Árdeleán László Joseph, Dobos, Alabárdos Dorogi Péter szh. Frici Árvavölgyi Patrik valamint: Berta János, Drahota Albert, Földes Roxána, Harcsa Boglárka, Kőrösi Berta, Krista Zsuzsanna, Litauszki Enikő, Lézó Nóra, Pribojszki Annamária, Török Tünde/Farkas Boglárka a Színitanház hallgatói: Bereczki Karina szh./Farkas Boglárka, Csonka Dóra szh., Dina Norbert szh., Fazekas Döniz szh., Gulácsi Réka szh., Janis Zoltán szh., Jároli Helga szh., Kaponyicza András szh., Károly Bettina szh., Lakatos Viktória szh., Lehoczky Orsolya szh., Lenhard Zsuzsanna szh., Lévai Attila szh., Petri Viktor szh., Réger Wanda szh., Rigler Renáta szh., Szabó Zoltán szh., Vozár Virág szh. Súgó: Veselényi Orsolya Ügyelő: Halász Péter Díszlet: Egyed Zoltán Jelmeztervező: Papp Janó Korrepetitor: Galambos Hajnalka Hangszerelés: Lippényi Gábor Rendezőasszisztens: Nagy Róbert, Sallai Zsóka szh. Koreográfus: Hajdu Anita Koreográfusasszisztens: Litauszki Enikő Rendező: Szomor György Nádasdy-díjas Olvasópróba: 2016. október 1. 10.30 órakor Bemutató: 2016. november 25.
A hagyományos táncalkalmak, a városi táncház és a színpadra vitt néptánc térhasználatáról tart előadást Dr. Varga Sándor egyetemi adjunktus 2016. november 7-én, hétfőn 18 órától a Sík Ferenc Kamaraszínházban. "Michel Foucault szerint korunk a tér korszaka lehet, hiszen az egyidejűség, a mellérendeltség, a közel és a távol, a jobbra és a balra, a szétszóródás korát éljük. Társadalomtudósok sora mutatott rá arra a tényre, hogy a tér nem üres keret, ahol a dolgok tetszőlegesen találnak maguknak helyet, hanem társadalmi események fontos helyszíneként képes arra, hogy befolyásolja az eseményeket. Mindemellett a tér nem homogén, hanem több kisebb, egymástól elkülöníthető egységből áll, amelyek más és más minőséggel és szimbolikus értelemmel bírnak. Mindezek miatt egy éppen aktuális „térbeli fordulatról” beszélhetünk a társadalomtudományokban. Előadásomban néprajzi-antropológiai megfigyeléseim alapján igyekszem bemutatni, hogy a lokális, kisközösségi táncos térhasználat egyfajta kommunikációs rendszerként működik, melyben fontos társadalmi (etnikai, gazdasági, nemi és státusz-) pozíciók és kapcsolatok jelennek meg szimbolikusan. A különböző tánctípusok térformái és proxemikája befolyásolja formai, strukturális jellemzőiket, ezen keresztül pedig a táncosok alkotási folyamatait. A kutatásaimból ezen kívül kiderül, hogy a tánc helyszíne az ott táncolók független területének tekinthető, ahol a térhatárok, illetve a tér használatára vonatkozó szabályok szimbolizálják és erősítik a lokális közösség szuverenitását, önállóságát és társadalmi kohézióját. Mindezek alapján igyekszem a revival néptáncok színtereit (városi táncház, színpad) is hasonló módon megvizsgálni." Dr. Varga Sándor egyetemi adjunktus
Terefere a Művész Kávéházban címmel új programsorozatot indított a Békéscsabai Jókai Színház. Minden pénteken 17 órától egy-egy művésszel találkozhat, beszélgethet, fotózkodhat, tereferélhet bárki, aki betér a Jókai Színház Művész Kávéházába egy kávéra, teára, süteményre.A programsorozat folytatásaként november 4-én pénteken, 17 órától Jancsik Ferenc színművész várja a közönséget egy kis tereferére. Az érdeklődők tereferélhettek már Fodor Zsókával és a Jászai-díjas Felkai Eszterrel, Vadász Gáborral, színházunk ifjú színművészével, Csiszár Imre Jászai-díjas, Érdemes és Kiváló Művész rendezővel, a Liszt Ferenc- díjas Vikidál Gyula énekes-színművésszel, majd következtek az operett csillagai Bozsó József és Teremi Trixi személyében. A programsorozat folytatásaként november 4-én pénteken, 17 órától Jancsik Ferenc színművész várja a közönséget egy kis tereferére. „Jancsik Ferenc a 44. évadát kezdi színművészként, ebből a bő négy évtizedből 36 évet a Jókai Színházban játszott, legalább 200 szerep fűződik a nevéhez. A közelmúltban „Békés Megyéért” kitüntetést kapott. A fővárosi színházak mellett a kecskeméti, miskolci és kaposvári társulatot gazdagította, Békéscsabán ő a nagy visszatérő, az ünnepelt színész, a kedvenc karakterfigura drámában, musicalben és mesedarabban egyaránt, aki önmagát csak „szürke eminenciásnak” nevezi. Bevallja, rettenetesen utálja a sok kelléket, s időnként ügyesen kicsit meghúzza a szövegét, amitől az előadás csak jobb lesz. Nem szereti a törtető színészeket, a törekvőket szereti. Kollégái, művésztársai és a közönség pedig azért szereti, tiszteli, értékeli Jancsik Ferencet, mert minden szerepében mélységes szakmai alázat, rendkívüli emberség jellemzi. Tehetsége kedves humorral, szerénységgel, önkritikával, mértékletességgel párosul. Már a megjelenésével, sugárzó tekintetével, szeretetével játszik, szavak nélkül is üzen, a legkisebb szerepből is emlékezetes alakításokat formál: igazi légkörteremtő személyiség.”
BEOL | Pénteken mutatta be a Békéscsabai Jókai Színház társulata Sławomir Mrożek Tangó című két felvonásos tragikomédiáját a Sík Ferenc Kamaraszínházban. Az előadást a Jászai-díjas, Érdemes és Kiváló Művész Csiszár Imre rendezte. ► Tovább
Egy hajdani személyes élménnyel kezdem, ami azóta is elevenen él bennem. Valamikor régen, 12 évesen, iskolai szervezésben nézhettem meg Móricz Zsigmond, Légy jó mindhalálig című regénye nyomán, 1960-ban készült, azonos című filmet. Mélyen megérintett a gyermeki lélek kínjairól szóló történet, benne a Nyilas Misit alakító kisfiú játéka. Olyannyira, hogy zokogva hagytam el a nézőteret. Azt mondták rám akkor az osztálytársaim, hogy hisztériás vagyok. Nem tudtam megvédeni magam, mert sokkal érzékenyebben érintett meg az élmény, minthogy beszélni tudtam volna róla. Zsidov Magdolna írása Most, október 22-én, a történet musical változatát látva, amelyet Kocsák Tibor – Miklós Tibor szerzőpáros zenésített meg, már könnyebben tudom megfogalmazni azt, miért értékes mű a Légy jó mindhalálig. Az ember gondolati lény, így egész élete folyamán érik, hogy végül beérve, ki tudja nyilvánítani azt az intuíciót, amit előbb nem mert, vagy nem tudott. Ennyi kitérő után érdemes megemlíteni, hogy a Jókai Színház társulata, a musicalt – ezt megelőzően – 1992-ben már játszotta, amelynek egyik színfoltja a jelen esetben is szerepet vállaló Vikidál Gyula volt, azzal a különbséggel, hogy Pósalaky úr helyett Valkay tanár úr szerepét alakította. A nagysikerű musicalt a színház 23 év után, az elmúlt évadban, diákelőadásban, újra színre vitte, de a közönség nyomására, felnőtt bérletesek részére ismét műsorára tűzte. A teátrum igazgatójának, Seregi Zoltánnak a rendezésében, egy dinamikus, pergő darabot értékelhetnek a nézők, amely, csakúgy, mint elődje, a lélek mélységeire ás le, amit a musical műfaja, a kortárs zene és tánc időnkénti bohósága old. A Seregi Zoltán általa dirigált darab egyértelműsítette, a Légy jó mindhalálig soha nem veszít erejéből és mondanivalójából. Ugyanis, minden, ami Nyilas Misivel történik, bárkivel megtörténhet, aki a bántást, a megaláztatást, a meg nem értést gyermekként is fogja, megszenvedi, és időnként még az életet is gyötrelmesnek éli meg. Pedig az élet nem kínszenvedés, sem nem fegyver, amit mások szívébe lehet célozni. Ezt gyermeki ésszel Misi is érti, pontosan ezért hiteti el magával, hogy a felnőttek jobbak, mint a gyerekek. Szerepét Bolla Márton olyan érettséggel alakítja, amilyen érett gondolattal bocsátotta útjára a szülői házból darabbeli édesanyja, aki kivetítve látható-hallható az 1960-as filmből, Horváth Teri alakításában. Egy egyszerű, de szívbe markoló mondat, amely a nagyvárosi kollégium falai között újra és újra fülébe cseng Misinek: Légy jó fiam, légy jó mindhalálig! Bolla Márton –Marci – remek, érzékeny emberpalánta a színpadon. Az egész megyére kiterjedő castingolás után, 144 jelentkező közül esett rá a választás. Valkay tanár úr – Katkó Ferenc alakításában – a lelke a többfelé húzó gyermekközösségnek. Igazságossága, befolyásolhatatlansága, gyermekszeretete átütő példája a nagyszerű, embert nevelő pedagógus mintájának. A gyermeknevelés minden korszakban próbatétel, minden időben nagy kihívás és felelősség. Ez nem korszakfüggő, hanem elhivatottság kérdése. Nem könnyű feladat rendet teremteni a különböző körülmények és hatások alól érkezett gyerekek között. A nevelés otthon kezdődik, s hogy nem mindenkit készítenek fel jól az életre, olyankor igazán szembetűnő, amikor egy „akolba” terelik őket, amikor megkapják az esélyt, hogy egymás identitását tolerálják. Katkó Ferenc a szelíd, béketűrő, végtelen lelkiséget osztogató pedagógus szerepében, olyan teljesítményt nyújt, amiért csak elismeréssel lehet adózni. A darab másik pozitív alakjának szerepében, a kollégium igazgatójaként jeleskedik Bartus Gyula. Szelíd, toleráns, de az igazságot képviselő emberként, kételkedik Misi vétkességében, de ennek eldöntésében is az igazság mérlegére állítja ügyét. És még egy kedves jelenség, István bácsi a pedellus. Megformálójának, Jancsik Ferencnek elég kimondani Misi nevét, már abból lehet tudni, hogy sokéves tapasztalatából, korából adódóan belelát a gyermeki lélekbe, s kimondatlanul is hisz a kisfiúnak. Jancsik Ferenc mély alázattal, szerénységgel jelenik meg szerepében. De ott vannak hárman, azok a tanárok is, akik nem hisznek Misi ártatlanságában. Szerepüket, Csomós Lajos, Tomanek Gábor, Mészáros Mihály hívják elő. Ők kíméletlenül bíráskodnak, és nem adnak számára felmentést. Misi ítélői előtt esik össze ájultan, miután kimondta, hogy nem akar debreceni diák lenni, de ennél még súlyosabban fogalmazza meg csalódottságát a felnőttekben, azzal, hogy ő felnőtt sem akar lenni. A darabban jelen vannak a kollégiumban a rossz és a jó diákok. A jó és a kevésbé jó tanárok Az elfogultság és az elfogulatlanság, a bizalom és a bizalmatlanság, az erény és az erénytelenség, mint ahogy a kollégium falain túli világban is. Az önzés, a jellemtelenség legsúlyosabb alakja Török János, Vadász Gábor alakításában, aki léhasága ellenére beleszeret a tiszta lelkű lányba, Bellába, akinek köszönhetően, végül beismeri bűnösségét, így tisztázódik Misi ártatlansága. Bella szerepét Köböl Lilla alakítja, megkapó bájjal. Pósalaky úr szerepében Vikidál Gyula kiénekli az ítéletet egy fájdalmas emberi magatartás, a bűnösség felett. Rövid prózai szövegében kitűnően, érthetően artikulál, az énekhangja pedig ugyanolyan színvonalas, mint a Dinamit, a P.Box együttes énekeseként, mialatt olyan érzése támad az embernek, hogy most is „csak a szívét dobja” a közönség elé. A Gulyás Levente által dirigált élőzene, valóságos, nagyszerű élmény, a mai hangbejátszásos világban. Annál is inkább értékelendő, mivel élőzene mellett sokkal nagyobb kihívás az éneklés. A zenekar tagjait dicséret illeti, mindahányan kiváló muzsikusok. A fülbemászó dallamok ismertek, kedveltek, és ilyen nagyszerű zenekarral öröm együtt dúdolni halkan, éppen csak belülre, hogy az élet szép és élni jó! A gyerekek tánca, éneke kifogástalan, érződik, hogy teljes odaadással teszik a dolgukat. De a további, itt fel nem sorolt szereplők is élményt adó alakítást nyújtanak. A díszlet bámulatos. Ajtó az ajtóban, mely mögött egy-egy élethelyzet. Nagyszerű és elmés. A színpadi világítás is külön egy-egy üzenet, ami gondolatokat ébreszt. Összességében ki lehet jelenteni, hogy a színház most is méltó módon tette a dolgát, a Légy jó mindhalálig a szívekbe talál. Vitalap.hu
BEOL | Bár nem volt betervezve, újabb monodrámát tűzött műsorra a Békéscsaba Jókai Színház. A negyvenkettedik széken ülő nő című előadással kapcsolatban pénteken délután tartottak sajtótájékoztatót a Művész Kávéházban. ► Tovább
Még több képet talál előadásainkról a galériában
A kegyelmes asszony portréja - Jókai Színház
142 megtekintés 2025. március 14.
5 0
Péter és Pál Lustaországban (Békéscsabai Jókai Színház)
249 megtekintés 2025. február 28.
2 0
Legjobb barátnők - Békéscsabai Jókai Színház
104 megtekintés 2025. február 22.
3 0
Legyél te is Színháztudor!
515 megtekintés 2025. február 20.
6 0
Hamletrock - Békéscsabai Jókai Színház
178 megtekintés 2025. február 18.
6 0
Jókai Színház Podcast - Juhász Bence
188 megtekintés 2025. február 8.
8 0
Süti | Időtartam | Leírás |
---|---|---|
cookielawinfo-checkbox-analytics | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Analytics” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
cookielawinfo-checkbox-functional | 11 hónap | A cookie-t a GDPR cookie hozzájárulása állítja be, hogy rögzítse a felhasználó hozzájárulását a „Funkcionális” kategóriába tartozó cookie-khoz. |
cookielawinfo-checkbox-necessary | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie-k a „Szükséges” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgálnak. |
cookielawinfo-checkbox-others | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Egyéb” kategóriában lévő cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
cookielawinfo-checkbox-performance | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A süti a „Teljesítmény” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
viewed_cookie_policy | 11 hónap | A cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be, és annak tárolására szolgál, hogy a felhasználó hozzájárult-e a cookie-k használatához. Nem tárol semmilyen személyes adatot. |
Értesítések